Főoldalra


Út a megvilágosodott tudathoz

01 Fejezet – “Szabadság a negativ érzelmektől”

 

A fejezet tartalma:

01-01)                     Általanos infornació a negativ érzelmekről (NÉ) és a szabadságról tőlük.

01-02)                     A NÉ eltávolítása és elnyomása.

01-03)                     Első lépések a NÉ kutatásában és eltávolításában.

01-04)                     A NÉ ciklusos felfogásának gyakorlata.

01-05)                     Más gyakorlatok a NÉ eltávolítására.

01-06)                     A figyelem visszatérésének (FV) gyakorlata.

01-07)                     Tipikus hibák

01-08)                     A gyakorlat fokozása.

01-09)                     Megelégedés, “semmi-se-törtenik”, világosszürke állapot.

 

01-01)   Minden nap, minden percben az emberek negativ érzelmeket (NÉ) tapasztalnak: féltékenység, önsajnálat, félelem, ingerültség, elégedetlenség, harag, veszetség, érthetetlenség, megalázás, gyűlölet, irigység, megrémülés, aggodalom, lenézés, undor, szégyen, megalázotság, bosszú, közöny, lustaság, szomorúság, vágy, csalódotság, fösvénység, stb.

 Az egyenes út gyakorlata (EÚGy), melynek leírását e könyv tartalmazza, magába foglalja az általad nem tetsző érzelmek felváltását az általad tetszőkre. Ennek érdekében szükséges, hogy örömteli vágyat érez (vagyis a vágy előérzettel kisérve) az ilyen átmeneti felfogásra, valamint kitartóan művelni azt, ameddig a most alakított szokás felül nem múlja az előzőt, amelyik annak idején mechanikusan alakult ki. Ezt az utat azért is nevezem „egyenesnek”, mert a megvalósítására csak egyetlen alapvető feltétel létezik – az örömteli vágy jelenléte, hogy megváltoztasd a felfogásodat, mely a te helyeden mutatkozik.

Annak mértékeben, ahogy az ember, foglalkozva az EÚGY-val, eléri, hogy tökéletesen eltávolítsa az általa észrevehető NÉ-t (nézd lejebb), észreveszi, hogy az erős és észrevehető NÉ-en kívül sok apróbb ilyet tapasztal. Túlzás nélkül mondhatom, hogy majdnem minden tapasztalat kissebb NÉ kitörésével társul (leggyakrabban ez az elégedetlenség, negativ hozzáállás, aggodalom), melyek után alig észlelhető „farok” húzódik, ami táplálja az amúgy is erős negativ hátteret. Ezek egybevéve egy szörnyű mérgező légkört alkotnak. Következményei rémisztőek és végzetesek.

Először is ez ahhoz vezet, amit „öregedésnek” neveznek, és ez nem 40 éves korban kezdődik, hanem 22-25 évesen, mind amellett rohamos ütemben. A bőr nem egyszerűen kevésbé sima, hanem kellemetlen látszatra és tapintásra, a test és arc löttyedté, szörnyűvé, torzzá válik, zsírossá, vagy éppen fordítva – soványsággal súlytottá. A testszag erősen kellemetlenné válik. Az ember egyre rosszabbul érzi magát, de mivel ez elggé lassú folyamat, megszokja, és számot se ad róla, hogy kellemetlen változásokon megy keresztül – reggel összetörve ébred, este elalszik - mint egy rémálomba sülyedve, kezdődik a nyüszörgés, hervadság, egyre több stimulánsra van szükség – kávé, mechanikus szex, primitiv benyomások. És nézz az idősekre és öregekre? Hagyd félre a politkorrektort, nézd meg őket jól őszintén, amennyire képes vagy rá. A látvány borzasztó. Az arcuk és testük a NÉ megtestesülése, amit egész életükben éreztek és most is éreznek. Ez annyira megszokott dolog, hogy magától érthetődőnek hiszük, hogy másképp nem is lehet, hogy az öregség – elkerülhetetlen elgyengülés, szörnyűség, szenvedés, butulás, aggresszió. De Indiában, Nepálban, Tibetben, Sri-Lankán a tibeti kolostorokban talákozhatunk nagyon öreg emberekkel, és mennyire megdöbbentően különböznek ők a mieinktől! Az arcuk, testük nem eltaszító, a szemük gyakorta szószerint elvarázsol.

 Másodszor, biztos vagyok abban, hogy majdnem hogy nincs, vagy abszolút nincs olyan betegség, amit nem a NÉ okozna. A mai vallások szerint a betegségeket vírusok és mikrobák okozzák, de én biztosan tudom, hogy ezek a vírusok és mikrobák a káros és romboló hatásukat azoknak az embereknek a testében válltjak ki, akik különösen a NÉ hatása alatt vannak, méghozzá nem nehéz összefüggést találni a betegség tipusa és a domináns NÉ között. Azok, akik az EÚGy – val foglalkoznak és egyre magasabb szintet érnek el a NÉ mentes szabadságban, néha még szokásukban van a NÉ, és elképedve döbbenek rá, hogy a testükkel valami megmagyarázhatatlan törtenik – helyenként megfájdul, néhol pedig kimondottan fáj, fájdalmas teher zúdul rájuk, inerció, különös fizikai elhomályosodás, bágyadság, és ez fél óra, egy óra negativ környezetbeli tapasztalat hatására történik, csupán néhány eltávolítatlan NÉ kitörése miatt! Ezekben a pillanatokban különösen világos, hogy ha nem küszöbölöd ki a NÉ-et, akkor állandóan ebben a fájdalmas állapotban élsz, és az emberek folyton éreznek ilyen vagy olyan NÉ-t - feltünő kitörésekben vagy „gyenge” negativ háttérben („NH”) a gondoktól, aggodalmaktól, elégedetlenségtől, önsajnálattól, szomorúságtól, stb., és a testük állandó kegyetlen méreg nyomása alatt van.

Harmadszor, a NÉ nem csak pusztítja a testet; teljesen elpusztítja az örömteli vágy érzésének képességét, éppelműséget, a megvilágosodott felfogást („MF”) – gyöngédség, szépérzék, céltudatosság, nyugalom, az alkotás öröme, szimpátia, magasztosság, előöröm, előérzet... A NÉ az emberből élő halottat csinál, és még sok évig lehet a Földön bolyongani, fokozatosan lebomolva, külsőleg élő testben, melyben már rég nincs semmi élő. És ez még azt is jelenti, hogy az ember előtt bezárul a tudat felfedezésének, az új felfedezésének, az új MF ajtaja. Aláhúzom – semmilyen lelki gyakorlat, semmifajta jóga vagy meditáció, se ima vagy fohász nem vezet téged sehová, ha nem a NÉ tökéletes kiküszöbölésére és az állandó MF-ra törekszel. Amíg megvan a NÉ – semmi se lehetetlen. A NÉ kiküszöbölése és a MF világának felfedezése önmagadban – elvezet a tudat felfedezésének útjára, függetlenül attól, hogy éppen milyen lelki gyakorlatot választottál magadnak.

Úgy gondolom, hogy bármilyen őszinte vagy, a MF elvezet téged többé-kevésbé gyorsan a többé-kevésbé fényesen kifejezett ereredményhez, akár buddhista, krisnaita, pravoszláv vagy bárki légy. Imádod e Istent bármely formában vagy alaktalan istenbe hiszel; ateista vagy darvinista vagy, ezoterista vagy tantrista vagy; ősi szekta vagy egy újkeletű követője vagy – ha őszinte vágy van benned a MF-ra, ha megbékélhetetlenül viszonyulsz a NÉ-hez és dogmákhoz, ha bármilyen gyakorlattal foglalkozol, amely ahhoz vezet, hogy átárezd a MF-t és leküzd a NÉ-t, akkor az eredmény megmutatkozik, az életed egyre érdekesebb, tartalmasabb lesz. De ha rábólintasz a NÉ-re, egyet értesz velük vagy becsapod önmagadat, ami abban nyilvánul meg, hogy csak úgy teszel, mintha nem tapasztalnád a NÉ-t – mindez zsákutcába vezet, leépüléshez, lepusztuláshoz, intenzív szenvedéshez vezet.

A társadalom, amelyiknek nincs ellenvetése a NÉ és dogmák ellen, soha sem fog békében élni, bárhogy szigorítanank a törvényeken, bárhogy nem súlyosbítanának a büntetést, bármilyen szerkezeteket és mechanizmusokat találnánk fel. Az EÚGy-val – „pofák” egyesülete egyedi példa egy új tipusú egyesületre, ami stabil, mivel nincs benne belső romboló erő, mert minden agressziv impulzus, harag, önsajnálat, képmutatás, arrogancia vagy károsság, stb. – mindezt haladéktalanul el kell kerülni, vagy minimum meg kell próbalni elkerülni ezeket, s evvel kapcsolatban gyorsan növekszik a szimpátia, vágy a MF-ra önmagadban és másokban, hűség, kedvesség, együttműködési vágy, stb. És azoknak az egyesülete, akik ha nem is tűzik ki céljuknak a NÉ es dogmák leküzdését, de szimpatizálnak az EÚGy-val, támogatják a „pofákat” a törekvéseikben, magas kitartással és békeszeretettel tünnek ki (ne tévesszük a védtelenséggel és infantilizmussal) .

A világ, amelyikben élünk, mindenek előtt a NÉ világa – ezt túlzás nélkül állíthatjuk . A NÉ olyan sokféleképpen mutatkoznak, annyira átszövik az életet, hogy néha úgy tűnik, hogy rajtuk kívül már semmi se nincs, és hogy minden, amire képes vagy, ez finomítani őket, megnehezíteni, sokszínűsíteni, összecsavarva, egyesítve egymással, sokrétűvé es intenzivebbé téve azt. Én már nem is beszélek olyan szembetűnő dolgokról, mint az erőszak művelése a hírekben és filmekben, de bármelyik „szépirodalmi” könyvet is nyitod ki, amelyik jónak es mélyértelműnek szamít, és ott is „finomított” NÉ-t találsz, valamint bonyolult NÉ-t, s az olvasónál kialakul a NÉ komplexusa, határolva a „pozitiv érzelmekkel”(„PÉ”), akkor ez is alapozza a könyv „jónak” minősítését. És ugyan honnan is kerülnének elő könyvek a MF-ról? Hiszen, hogy erről lehessen írni, saját tapasztalattal kell rendelkezni és erősíteni kell ezeket minden áron. Ez kitalálni lehetetlen, ezért ilyen könyv kevés van, példaul a Kasztanédák, Tajsi Abellar, Florinda Donner, „Ramaksina és tanítványai” Kristofer Isherwoodtól, „Sri Aurobindo vagy a tudat felfedezése” Satprematól, „Mahamudra” Takpo Namgalatól és a Dalai Lámától,”Lamrim” Dje Conkapitól, „Jegyzetkönyvek” Krisnamurtitól, „Jóga Sutra” Patanjalitól, „Szivárvánnyal rajzoltak” Tulku Jurgen Rimpochetől, ”A természetes elme csodái” Tendzina Vangjalától, „A Tibeti Milarepa nagy jógája” Avans-Vencatól ide sorolhatók.

Az egyik legmélyebb tévhit az, hogy az emberek az hiszik, hogy nem az ő választásuk a NÉ tapasztalása, hogy más emberek és helyzetek „kényszerítik” őket erre. Ez a koncepció 100%-an hibás, és, ebben híve, erőtlenekké vállnak azok is, akik nem szeretnék tapasztalni vagy enyhítene szeretnének a NÉ-t. A saját és mások tapasztalatára támaszkodva, akik gyakorolják a EÚGy-t, bizton allíthatom: tapasztalsz e NÉ-t vagy sem – teljesen tőled függ, a te erőfeszítésedtől, amit te azért teszel, hogy kiküszöböld ezeket a szörnyű szokásokat.

A helyzetváltoztatás iránti örömteli vágy és az azt kisérő megérzés teljesen összhangban van a NÉ eltávolításának gyakorlatával és annak folyamatával, tudva azt, hogy nem a körülmények „okozzák” a NÉ-t, hanem itt egy szokás van – tapasztalni a NÉ-t az adott körülmények között. Ezért lehetséges tökéletesen eltávolítani a NÉ-t az adott körülmények között és tapasztalni a MF-t, és egyidejűleg tapasztalva a helyzetváltoztatás iránti örömteli vágyat, megtéve a szükséges lépéseket.

Nincsenek olyan körülmények, melyek zavarnának a gyakorlatot. Minnél inkább nemkivánt számodra az adott helyzet, annál hamarabb megjelenik a NÉ, és különös intenzivitással gyakorolhatod a kiküszöbölését és egyre fényesebb eredményeket érsz el. Eredményül, a gyakornok a legnemkivántabb helyzeteket örömmel, elhatározotsággal és előérzettel fogadja (nézd „starling” fejezetet). Az agressziv környezetben ki lehet képezni a NÉ elhárítását, és annak tökéletesítését. A kényelmes környezetben gyakorolhatjuk a megelégedetség és szürkeség kiküszöbölését. Amíg élsz - ideális feltételed van a gyakorlathoz bármilyen körülmények között. Eközben kialakul egy szokatlan viszony a körülményekhez – nem mint egy kaotikus események halmaza, hanem mint egy valami élőhöz, jóindulatúhoz.

Lehetséges e a szabadság a NÉ-től? Az emberek olyan reménytelenül elsülyedtek benne, hogy maga az ötlet a NÉ-től való megszabadulástól ingerültséget vált ki. Elképzelik magukat a NÉ nélkül és zavartak, mivel nem tudják, hogyan éljenek - netalán egy érzéketlen fatusková váljanak? Annyira narkófüggők a NÉ-től, hogy el se tudják képzelni magukat a NÉ nélkül, habár sokukban volt rövididejű fellángolása a MF gyenge visszhangjának, főként gyerekkorukban.

Kérdezz meg bárkit – tapasztal e NÉ-t? És azt válaszolja – „természetesen”, néha előfordul. A „természetesen” kifejezés visszatükrözi az ingatatlan biztosságot abban, hogy másképp nem is lehet. A „néha” szó – önámítás, mert az emberek a NÉ-t nem „néha”, hanem folyamatosan tapasztalják. Minnél erősebb a NÉ-t tapasztaló szokás, annál kevesebb ember ad számot a létezéséről, és hamarjában csak az aggresszió vad kitörésekor, melyet egy szívroham kisér, ismeri el a NÉ-t, és más körülmények között feltételezi, hogy neki nincs NÉ-e. Annak a szintje, hogy az emberek mennyire elsülyednek a NÉ-ben – szörnyű, kimondhatatlan. Az emberek idejük 99,99%-ban több-kevesebb NÉ-t tapasztalnak, néha PÉ-re váltva – semmilyen előlény nem éli túl a hasonló mérgező körülményt. És a PÉ – gyenge vigasz, mivel a NÉ visszájai, majdnem hogy hasonlóan mérgező – a PÉ-hez kötődik (figyelemmel vagy tárgyakkal vagy hatalommal, stb.) a kárörvendés, önelégültség, elégedetség, öntetszés, fontosnak érző önérzet (FEÖ), lenézés, büszkeség és mások. Nem elég, hogy a PÉ nincsenek összhangban a MF-sal, hanem még erősebb NÉ-t válltanak ki, hiszen minnél erősebb például a FEÖ, annál könnyebb megsérteni az embert, annál több veszélyt lát a környezetében az önérzetére, és annál gyakrabban és könnyebben érez elégedetlenséget, haragot, megbántotságot, agressziót. Némely embereknél időnként a PÉ-hez MF vegyül, és néha a PÉ-t kiegyenlíti a NÉ hatása (például a megelégedést elégedetlenség kompenzálja), és ilyenkor rövidke pillanatra a NÉ-től és PÉ-től való megszabaduláskor áttörnek a MF visszhangjai, csak hogy ezek nagyon gyengék, és idővel teljesen eltünhetnek.

A NÉ – méreg, narkotikus mámor. Halált okoznak, mintha „örömet” okoznak, de ha megpróbálsz megszabadulni a függőségtől, elvonasi tünetek és félelem a szabadsagtól merül fel. Az emberek „benyomást” kapnak a NÉ-től és galvanizálnak, az élet rendjének fogadják el. A „benyomás” – PÉ. A haragot az ellenségre káröröm kiséri a bosszú gondolatától is. Szomorúság a veszteségtől – megelégedetség kiséri, hogy majd sajnálni és figyelni fognak rá, ezért a NÉ-ben az emberek értéket látnak, mely által PÉ-t kaphatnak, és maga az ötlet, hogy megszabaduljanak ettől, félelmet vált ki, hogy elveszítik a PÉ-t, önsajnálat, szkepciszizmus , sőt agresszió lép fel. Mennyire halottnak kell lenni, hogy a NÉ-be kapaszkodjunk, mint annak módszerébe, hogy „élőnek” érezzük magunkat! „Megelégedetség” a NÉ-től – „megelégedés” a méreg fogyasztásától – eleinte nagyon rossz, de idővel megkönnyebbülés lép fel, és minnél erősebb a méreg, annál erősebb a kontraszt az azt követő megkönnyebbüléssel, ezért az emberek szándékosan művelik a NÉ-t, hiszen a MF-t nem ismerik, és nem is álmodnak róla, megbékélve avval, hogy az élet – eléggé szürke és egyhangú dolog. Már 25-30 éves korban az emberek a halálukat várják, hogy megszabaduljanak a szürkeségtől, a NÉ-től és betegségektől, ezáltal felgyorsítva, programmozva a saját öregedesüket, elmúlásukat.

És mégis a szabadság lehetséges. Én felajánlom a gyakorlatot, mely elvezet a szabadsághoz. A NÉ leküzdése – az első lépés, mely után feltárul egy eddig ismeretlen világ a térbeli létezésről.Találkozunk olyan emberekkel, akik azt feltételezik, hogy meg lehet enyhíteni a NÉ ertejét, de nem hiszik, hogy ezt meg lehet tenni önerőből, es probálják megtalálni a ’’nagy piros gombot” („NPG”) – megnyomod, és megszűnik a szenvedés.És keresve ezt a gombot jógával foglalkoznak, különösen lélegeznek, különböző pózokban ülnek, mantrakat olvasnak, sorakozva járnak, himnuszokat énekelnek, stb, vagyis bármit megtesznek, kivéve azt, hogy teljesen kiküszöböljék a NÉ tapasztalását és a MF-ba ugrást. Némely NÉ ilyenkor valóban enyhülnek, de ez idéglenes és nagyon gyenge hatású, előbb-utóbb a figyelem elterelődik és visszatér ugyanazokhoz a NÉ-hez, és lehetetlen 24 órán keresztül ülni és mantrákat olvasni – kénytelen vagy felállni, ételért menni, dolgozni, emberekkel társalogni, aludni, es ilyenkor a NÉ rádobják magukat újra. A tibeti szerzetesek hiszik, hogy a messzi jövőben, sok száz átalakulás után, ők nem fognak NÉ érezni, de ők se hiszik, hogy ezt el lehet érni nem 500 év mantra olvasás után, hanem a jelen pillanatban – néhány év kitartó munka után.

Hogy megelőzzem a hibás felfogást, megálapítom, hogy az “erőfeszités” – ez a összpontosított, nagyon intenziv és örömteli vágyakozás. „Összpontosított” – vagyis nincs szétszórt és rendszertelen figyelemelvonás. „Örömteli” – vagyis ízelítő, frisseség és előérzet kiséri. „Erőfeszítést tenni a NÉ eltávolítására” – nem jelenti az izmok megfeszítését, a fogcsikorgatást vagy légzészavart – azt jelenti, hogy nagyon nagy akarat van, hogy ne érezzünk NÉ-t és nagy akarat van, hogy tapasztaljuk a MF-t. Az összpontosított, intenziv és örömteli vágy a felfogás megváltoztatásához vezet a vágyaiddal összhangban. És minnél kitartóbban és határozottabban edzel ebben, annál nagyobb művészetet érsz el, annál hatékonyabb lesz a erőlködésed. Hogyan történik ez – az, hogy az erőfeszítésed változáshoz vezet, - az rejtély, de mivel ez így történik, én ezt felhasználom és elérem a kivánt eredményt. Az emberek semmit se tudnak ennek az erőfeszítésnek a képességéről, mivel a vagyaik nagyon gyengék, vagy nagyon szétszórtak, vagy okuk nem a MF-ra való törekvés, nem örömtelik, okuk a félelem, különböző NÉ, támadás vagy védekezés az ok.

Még két szó, amelyek eléggé pontosan leírják a erőfeszítést – „visszaemlékezni” és „beleugrani”. „Erőfeszítést tenni a NÉ eltávolításáraegyet jelent „visszaemlékezni önmagadra, amikor nincs ” vagy „beleugrani a NÉ nélküli állapotba”. „Erőfeszítést tenni a MF létrehozására” egyet jelent „visszaemlékezni önmagadra, mikor MF-t tapasztaltál”, „beleugrani a MF-ba”. Aláhúzom – nem csak az kell, hogy arra gondolj, hogy te valamikor MF-t éreztél, hanem visszaemlékezni magára az érzésre. Mivel minden felfogás csakis itt és most létezik, a „visszaemlékezni önmagadra a MF állapotában” azt jeleni, hogy „MF-t érezni a jelen pillanatban”.

Nagy erőfeszítést teszel akkor, amikor te azt teszed, ami számodra lehetetlennek tűnik, megnöveled azt a szkeptikus gondolatok és minden ellenére.

Most elképzelhetetlen a modern világ a tudomány nélkül. A tudósok tanulmányozzák az anyagok tulajdonságát, törvényszerűséget keresnek, utat keresnek arra, hogy anyagok a kért tulajdonsággal rendelkezzenek, miután a kapott tudást felhasználják arra, hogy megváltoztassák a felfogást. A hideg tapasztalását felváltja a meleg, mikor a a lyukas nedves bőr és facipő helyett modern polartek dzsekit és tracking sportcipőt viselsz.A fogfájdalom megszüntethető a modern módszerekkel. Valamikor viszont nem volt tudomány, sőt mi több - azokat, akik az anyagok tulajdonságával foglalkoztak, tanulmányozták a körbevevő lényeket, üldözésnek voltak kitéve, azzal vádolták, hogy tiszteletlenek az istenekkel szemben, stb. Adjál számot magadnak arról, hogy az emberiség a civilizáció fejlődésének következő fordulópontján van. A modern emberek meggyőződtek, hogy lehetetlen fogni és felváltani az ingerült felfogást a szimpátiára, vagy a vágyódást a hűségre és szépérzékre váltani, stb. Senki sem tanulmányozza a felfogás tulajdonságát, nem tréningezik azoknak a felváltásában, útmutatóként használva az örömteli vágyat, előérzetet és épp elmét. Mi több – azokat, akik evvel foglalkoznak, isteni büntetéssel fenyegetik, azt mondván, hogy az ilyen emberek „sértik a természetes egyensúlyt az emberi természetben” , mivel ha van NÉ, akkor „az valamiért úgy kell, hogy legyen”. Akkor az ilyen helyzetben érthetetlen, miért ezek a kritikusok továbbra is a fogaikat kezelik, meleg öltözéket viselnek, óvszereket használnak, hiszen ha van fogfájdalom, fáznak és fenn áll az AIDS veszélye, akkor , a dogmákkal összhangban ez „valamiét úgy kell, hogy legyen”? Azoknak, akik a dogmák hatalmában vannak annak tekintetében, hogy ha az ember arra „teremtetett”, hogy NÉ-t érezzen, hogy a beleavatkozás „egyensúlyvesztéshez” vezet, én megértem, ha az ember teremtetett is valaki álltal a felfogásokkal egyetemben, akkor ezen felfogások között van örömteli vágy a változtatásra, vágy, hogy erőfeszítést tegyünk abban, hogy ne érezzünk többé letörtséget, hanem MF éljünk át.

Van még valami, amire különösen rá szeretnén terelni a figyelmet. Ha az ember a hamis koncepciók hatása alatt, a megtorlás félelmében vagy a tekintélyek tisztelete miatt, stb.valamiféle változtatásokat tesz az életében, amelyet egyedül alkotott, őt ez nem elégíti ki. Ennek az embernek szivárványszerű elképzelései voltak, de a valóság másmilyen volt. Az az ember, aki sikereket ért el legalább egy NÉ kiküszöbölésében, és haladéktalanul a MF kitörését érezhette, ebben a pillanatban még elképzelni se tudja hideglelés nélkül, hogy visszatérjen az előző állapotba, abba, amelyikben nincs MF és NÉ van. Ez a halállal asszociál, sőt még valami szörnyűbbel, mint a halál. És minnél gyakrabban a gyakorló MF-t érez, annál határozottabban törekszik megszilárdítani ezt az állapotot, minden áron abbahagyni az előző NÉ-i szokást. Az új valóság végtelenül vonzó az előzővel ellentétben.

Az emberiség életében egy új korszak kezdődik – az emberek kezdik tanulmányozni a felfogást, ami önmaguk összetevője, tanulmányozva tulajdonságukat és törvényszerűségüket, felfedezve az örömteli vágyakat, melyek a felfogás megváltoztatására irányulnak, megalkotva a legjobb technológiát ezekenek a változásoknak. A múlt kutatásának folyamatában a tudósoknak új fogalmak tárultak fel, melyek elérhetetlennek tűntek, egyedi tulajdonsággal rendelkeznek. Ugyan úgy itt is – avval egyetemben, ahogy megvalósul a NÉ helyettesítése a MF-ra, kitárulnak a teljesen új MF-ok, annyira megdöbbentőek, hogy semmilyen vad fantázia nem láthatott ilyent előre. Megkezdődik a gépészeti felfogás korszaka, konglomerát alkatrészek „ember” néven. Megkezdődik az emberiség egy új, egyedi felfedező útja, sőt e felfedező út különleges tulajdonsága , hogy ez az úgy mond „a tudat felfedező útja”, mely alatt álltalában valamifajta érzelmi vagy tudati folyamatot értelmeznek, elszakadva a tárgyak valóságától, érzésektől, vagyis fizikai testtől, minden létező valós dologtól. Az ember teljes egészében indul erre a felfedező útra. Ő nem egyszerűen ábrándozóvá válik, aki átveszi a filozófiai fogalmakat, miközben hatalmas mennyiségű NÉ tapasztal, nem érez örömteli vágyat, betegeskedik, egyre rosszabbul érzi magát. A fizikai teste – szintén a felfogások halmaza, melyeket „érzéseknek” nevezünk, és ezeket a felfogásokat le lehet cserélni egyenes erőfeszítésekre (például a kedvetlenséget az életerőre, a „rossz közérzetet” a „kitűnő közérzetre”), és azon kivül a fizikai test transzformálódik, átálítódva, követve, ahogy eltűnnek a NÉ a felfogások halmazából, és helyükben jön a MF.

Mostanra (2005 év),ilyen felfedező nagyon kevés van – alig több 20 embernél (itt a „pofákra” gondolok), de 2000-ben, mikor megkezdtem ezt a tevénységet, pofa egy sem volt, úgy hogy biztosan állíthatom, számuk növekedni fog, sokkal többen lesznek, mivel az ilyen felfedező úthoz nincs szükség pénzre, autóra, végzetségre, összeköttetésekre, örökleteségre és másra. Elegendő tudni azt, hogy az ilyen felfedező út lehetséges (ezt a feladatot végzi el ez a könyv), és tudva azt a tényt , hogy te élő vagy, és a boldogságra törekvés megvan, a vágy, hogy érezd a megvilágosodott felfogás, leküzdik a a homályt .Ezért én biztos vagyok abban, hogy a pofák száma nőni fog évről évre, és eljön az idő, mikor százasokban és ezresekben fogjuk számlálni őket. Ezért érzem ezt az érdekes előérzetet, amikor valóraválltom az örömteli vágyaimat a „pofa-project”-tel kapcsolatban – infrasztrukturákat építek a pofa-kulturának, lefordítom könyveimet más nyelvekre, együttműködök a „pofák” gyakorlatával, hogy idővel szakértőkké válljanak a gyakorlatban, a MF hordozóivá válljanak, és képesek legyenek együttműködni más kezdő gyakorlókkal.

A „pofák” minimum-feladata , hogy megtanulják a megvilágosodott álomlátás és a testen kivüli tapasztalat művészetét, és ezután megtanulják megőrizni a felfogást a test fizikai halála közben (amikor és ha meghal), a test fizikai halála és új megszületése között, hogy az új életben visszaemlékezzenek a megszerzett gyakorlatokra és folytatni tudjákazokat,avval kezdve, amivel bevégződött az „előző élet”. Bizton állíthatom, hogy ahhoz, hogy magabiztosan véghezvigyék ezt a gyakorlatot, teljes egészében szükséges leküzdeni a homályosságot és elérni a folyamatos MF-t, ha lehet elragadatatott minőségben.

Az emberiségnek már van hasonló korlátozott tapasztalata (jusson eszedbe a Dalai Láma a 14., Karmap a 17. és sok száz ismert tibeti szerzetes,akik „tulku”-emberekké válltak,átvíve a tudatukat az új testbe kissebb vagy nagyobb öntudat hasadással, képességgel emlékezni a múlt életükre és múlt tapasztalatukra).

A NÉ-nek van egy sor ismertetőjele:

1)                     utánuk tompaság lép fel (vagyis hirtelen elgyengülése a felfogás képességének és vágyának);

2)                     utánuk rossz fizikai közérzet van;

3)                     utánuk elveszlik az érdeklődés, előérzet, lelkesedés, más MF, örömteli vágyak;

4)                     a folyamatuk összeférhetetlen a világos gondolkodással;

5)                     a folyamatuk összeférhetetlen a MF-sal;

6)                     NÉ-t érezve te egy beprogrammozott robothoz leszel hasonló – a reakciók és lépések előre kiszámíthatók; a cselekedeteid végletesen hatástalanok;

7)                     a NÉ folyamatából majd hogy nem lehetetlen kiszabadulni kitartó és határozott edzés nélkül – még ha te valamelyik helyzetben nem is akarod ezeket érezni, akkor sem szabadulsz tőlük, nem szünnek meg – ilyen az ezerszeresen megerősített szokás hatalma.

A PÉ jellegzetes ismertetőjelei:

1) tükörellentéte a NÉ-nek: irigység – káröröm, elégedetlenség – elégedetség, önmagát kisebbrendűnek érzés („ÖKÉ”) – FÉÖ, nyugalmatlanság – hervadt nyugalom és fakóság, a veszteség keserűsége – a győzelem „öröme”,a magány szomorúsága – beteges barátságosság, keresgélés, stb;

2) utánuk fáradság, kimerültség és közöny lép fel;

3) utánuk mérgezés, rossz fizikai közérzet lép fel, habár nem olyan feltünően, mint a NÉ után;

4) közben félelem merül fel, hogy ezek az érzések előbb-utóbb megszünnek és átveszi helyüket a NÉ;

5) ez a folyamat majdnem hogy 100%-an össeférhetetlen MF-sal – kivétel, amikor a PÉ kiegyenlítik a nekik megfelelő NÉ, és a felszabadult világosságban felvillanhat a MF visszhangja;

6) a folyamat közben és azután tompulás lép fel;

7) a PÉ folyamata összeférhetetlen a világos gondolkodással, mint ahogy a NÉ esetében;

8) ugyanaz a „robotszerűség”, a reakciók és tettek könnyű kiszámíthatósága, mint a NÉ-t érzőknél, ugyanazok a hatástalan tettek;

9) a PÉ utáni vágy hasonló a narkófüggőséghez – az „izületi fájdalmak” a PÉ hiányától nagyon „fájdalmasak” lehetnek, vagyis nagyon erős NÉ kisérik.

Az embernek, aki elsülyedt a NÉ-ben nagyon nehéz határt húzni a PÉ és MF között, éppen azért, mert a MF nagyon ritkán érzik, ezért a hangsúly a EÚGy-ban a NÉ eltávolításán van, amelyek szembetűnően mérgezők, kinlasztóak, nem kivántak. Avval párhuzamosan, ahogy erősödik a NÉ-től mentes szabadság, a PÉ-nél szétválás kezdődik – némelyek közülük szembetűnően a NÉ nemkivánt iker-kisérőjévé válik, másokat folytatni szeretnénk, megtisztítva őket a mérgező felhalmozódástól és evvel a megtisztulással párhuzamosan feltünnek a MF magvai. Némelyik PÉ önmaguktól eltünnek erőfeszítés nélkül, avval egyetemben, ahogy eltünik az azt tükröző NÉ, például ha eltünik ay irigység, megszünik a káröröm is.

A MF nem szünik meg a NÉ eltünésével, hanem pont ellenkezőleg – megerősödik minden tulajdonsága: a) gyakorisága, b)intenízivitása, c) mélysége (vagyis az árnyalatok mennyisége), d) benyomás (a különlegesség mértéke a határos felfogásoktól, „tisztaság”, stb.) rezonancia ( tulajdonság, mely magába foglalja, hogy egy MF megjelenése más MF –ok „csokrának” kitöréséhez vezet azonnal.

Még egy különbség, ami a MF és PÉ között van, hogy a PÉ – bármely intrenzivitású ne legyen, - mindég objektiv irányítotságú. Még az erős káröröm is – káröröm konkrét okból a konkrét emberhez. Még az erős sajnálat is – sajnálat, mely konkrét személyhez fűződik konrét szituációban. A MF egyedi tulajdonsággal rendelkezik, mely szerint objektivmentes az intenzivitás növekedésével, pláne mikor extatikussá válnak.

 Hiúz: „Mikor mmegjelenik a PÉ, nincs meg a vágy, hogy feltegyük a kérdést „ mit érzek most”. Csak az a vágy van, hogy megvalósítsd a felmerülő vágyat mindenféle próba nélkül, hogy megkülönböztesd – gépies vagy örömteli, növekvő fáradság és mérgezés kiséri vagy éppen ellenkezőleg. Eredményképpen elkerülhetetlenül olyan szituáció lép fel, melyben feltünik a NÉ, mivel hogy nincs különböző felfogás, és nincs egyértelműség, hogy milyen vágyak vannak, miért olyanak amilyenek, nincs lehetősége ama vágynak, hogy kiküszöböld a mechanikus vágyakat és megvalósítsd az örömtelieket.

Mikor megjelenik a MF, a vágy, hogy megkülönböztesd a felfogásodat, növekszik, és minden ilyen növekedés kezd különösen erősen rezonálni a MF-sal.

A PÉ blokkolja az elme működését, vagyis elnyomja az elmélkedés képességét, különböző interpretációk szembeállítását, a vágyat, hogy az egyértelműségre törekedj az interpretáció terén. A PÉ-ben az ember kiválasztja az egyetlen interpretációt a sok lehetséges közül, és nem azért, mert a többinél jobban indokolt, hanem azért , mert a leginkább pászol a PÉ tapasztalásához. Ilyenkor még a legvalószínütlenebb kiszorítások és aláfestések is előfordulhatnak. Néha ez veszélyes helyzet létrehozásához vezethet, melynek megjelenését a PÉ-en kivül az ember azonnal kiszámíthatná és megelőzné.

Létezik a „psichikai betegség” fogalma. Evvel illetik azt, ami szokatlan. Meztelenül jársz – beteg vagy. Jégbe vágott lékben fürdöl – beteg vagy. Eltávolítod a NÉ-t – beteg vagy. Nem akarsz megházasodni – beteg vagy. Nem szereted a szüleidet – totálisan beteg vagy! Én más meghatározást ajánlok – psichikailag beteg az, aki nem akarja tapasztalni némelyik gondolatait, érzelmeit, vágyait, de tapasztalja azokat. Ha te nem akarod tapasztalni a NÉ-t, de tapasztalod azt, akkor te psichikailag beteg vagy, és az egyértelmüséget megerősíti a vágy, hogy megtaláld az utat a meggyógyuláshoz, vagyis a NÉ megszünését.

Egyike a NÉ megszüntetéséhez vezető egyenes út alapvető nehézségének – a hamis interpretáció, miszerint azok „lényünk elkerülhetetlen része”, saját tulajdonságunk, és minnél hajlamosabb az ember a birtoklási vágyra, annál nehezebb akarnia megszabadulni az olyan tulajdonjogtól, mint az erős szenvedés, annál inkább, hogy a NÉ támadása után PÉ támadása következik. Mindazonáltal, ha te kezded eltávolítani a NÉ-t, a félelem és együttérzés fokozatosan eltünik, az abszurditásuk egyértelművé válik, hiszen a NÉ megszüntetése eredményeként megerősödnek a a MF derengései, es minden ilyen derengés megvilágosítja a dilemmát: vagy az egyik, vagy a másik. A mérleg egyik felén – a NÉ, a másik felén – a megrészegülés a MF érintésétől.

A NÉ – nem elkerülhetetlen része az egyéniségnek, hanem mindössze egy daganat. Gyakran beszélnek úgy nevezett „személyes tulajdonságokról”, méghozzá azt értik alatta, hogy ezek a tulajdonságok – valami velünkjáróink mindentől függetlenül, valami velünkszületett vagy véglegesen belénkoltott neveltetés, ha még korrigálható is, akkor is csak korlátoltan. Mondván, hogy „ én annyira ingerült vagyok”, azzal együtt rámutatunk arra, hogy ez éppen hogy „személyi tulajdonság”, „természetünk tulajdonsága”. Emellett feltételezhető, hogy az ingerültség elkerülhetetlenül merül fel bizonyos helyzetekben, vagyis hozzáképzelünk valami kegyetlen és „folyamatos” összefüggést” a körülmények és NÉ között. Azon kivül hozzáképztelünk valami különleges „természetet” e „tulajdonságnak”, mely különbözik az egyszerű daganattól, melyet vagy művelni lehet, vagy eltávolítani. Minden hasonló „tulajdonság” – mélyen beágyazodó szokás, hogy a NÉ-t tapasztaljunk. Nincs semmi fajta „összefüggés” – csak egyszerű szokás, melyet meg lehet változtatni.

Ha te leszögezed, hogy minden NÉ eltávolítható, vagy hogy most nincs NÉ, és ugyanakkor most nincs MF is, akkor ez azt jelenti, hogy ebben a pillanatban neagativ alapot (NA) érzel. A NA – ez ugyanaz a NÉ nagyon gyenge intenzivitással, szinte „elkenődik”, mint a NÉ „természetes” rétege. Ezeknek nincs látható kitörésük, és mikor megtörténik a kitörés, akkor ez már egyszerűen a NÉ, és gyakran észre se veszed, hogy a NÉ nem üres helyen képződik, hanem egy tápláló rétegből, ami a NA ad, amit ebben a pillanatban tapasztalsz. A NA az időben nagyon elnyúlt, húzódhat órákig, napokig, hónapokig, egész életen át. Felfedezni egy ilyen mélyen beévődött NA szokását nem egyszerű. Ennek érdekében megfelelő, ha gyakorló partnereink tanácsát használjuk, akiknek tapasztalata van a NÉ és NA kiküszöbölésében, akik észrevehetik benned a megnyilvánulását, mely arról a NA-ról tanuskodik, amelyik kegyetlenül leigáz. Ha nincs ilyen lehetőség, akkor figyelmesebbé kell válnod, különböző gyakorlatokat kell végezned a NA megállapításához. Hatásos az érzelmek csiszolásának gyakorlata (nézd lejjebb). Vagy lehet a gondolataidban áskálni és megfigyelni – melyikkel alakul ki a legszembetűnőbb NA rezonanciája, és ez lehetőséget ad végeredményként azonosítani a NA. Ez lehet a jövő iránti bizonytalanság miatti aggodalom, gyermeked féltése, félelem a szüleidtől, félelem az emberek elbirálásától, szégyenlőség, a szürke állapot iránti szokás – mindenkinek meg van a saját ok.

A megvilágosodott alap („MA”) hasonlóan a NA-hoz határozódik meg.

Bevezetjük a „negativ domináns” fogalmát. Az emberek gyakran azt mondják, hogy ők eléggé szabadok a NÉ-től, némelyek még azt is állítják, hogy nem éreznek NÉ-t és NA-t akár órákig, sőt napokig. S emellett szembetűnő, hogy annyira telítve vannak NÉ-kel és NA-pal, hogy az egész arcuk eltorzul, testük feszült, és csak csodálkozol – ez az a NÉ vagy NA, amit annyira megszoktál, hogy el se tudod képzelni az életed nélkülük, de észre se veszed, hogy állandóan ezt érzed! Ismétlem – ha te ebben a pillanatban szabad lennél minden NÉ-től, akkor te ebben a szempillantásban egyértelmű, folyamatos MF-t éreznél., és ha nem – ez azt jelenti, hogy NÉ-t és NA-t érzel, vagyis – negativ dominanst.

Ne ragadj le a gyakorlatról szóló beszélgetéseknél, vedd fel az igazi harcot a szabadságért haladéktalanul. Küzdj! Mennyit lehet élni evvel? Igen, eltávolítani a NÉ-t nagyon nem egyszerű feladat, de vele élni – igen? Elkezdeni eltávolítani a NÉ-t – ez a legelső lépés. Ha te ezt nem tetted meg, akkor te semmit se tettél, és előtted minden zárva van.Mennyi időt kell fordítani az első lépésre? Előtted van a MF hatalmas tárlata, és te a szépet teszed ennek a méregnek... Képzeld magad hegymászónak, ki a hegyeket hódítja. Ez nem egy egyszerű csúcs. Sok ember van, aki magukat tanítóknak, megvilágosodottaknak, mestereknek valják, de te láttál legalább egy a NÉ-től szabad embert? Ez a csúcs kevés akinek behódol, de nem azért, mert bonyolult, hanem mert senki se tűzi ki céljának. Senki se az egyenes erőfeszítéssel próbálja leküzdeni a NÉ-t, mindenki kerülő utakon jár, NPG – pózok, mantrák. Szedd össze minden határozottságodat, kitartásodat, életkedvedet - ha ez a feladat nem lesz teljesítve, rád a téged körülvévő emberek sorsa vár. Nézd meg az öregeket, akik a NÉ megtestesítői lettek – neked megfelel az ilyen élet? Nézd meg az üres tekitetű fiatalságot, mely görcsösen menekülnek a NÉ-től és tompaságtól a PÉ-hez és a még nagyobb NÉ-hez, a még nagyobb tompasághoz. Nézd meg a 30-40 éveseket, akik a NÉ állandó álarcát viselik, rég elvesztve minden reményt. Te is ilyen akarsz lenni? Ha nem – küzdj. Képzeld magad amazonnak, terminátornak, hegymászónak, boszorkának – neked szükséged lesz a legnagyobb erőfeszítésre, és nem egy szellemszerű „világos jövő érdekébe”, hanem MF megéléséhez, amit most is érzel, ha leküzdöd a soronkövetkező NÉ-t. Minden lépés mögött – a szabadság új szintje, minden nap – a MF, a tudat új kitörése, az élet egy folyamatos alkotássá és az altotás általi megelégedéssé válik.

A házad lépcsőháza előtt lócák vannak. Rajtuk – idős emberek és asszonyok ülnek. Nem messze – gyerekek, serdülők. És ezek a csöppségek KÉTSÉGTELENÜL EZZÉ válnak, minek meghatározására nehéz megfelelő szót találni. Nézz ezeknek az időseknek a szemébe. Te EZZÉ akarsz válni?

Ahogy eltávolitódik a NÉ, azon nyomban felvillan a MF. Még ha csak egy kicsit is megtisztulni a NÉ-től, világossá válik, hogy az út a szabadsághoz mennyire esztelenül egyszerű! Csak el kel távolítani néhány elhomályosodást, és KÉSZ! És megkezdődik a megdöbbentő felfedező utazás az átható, mély tapasztalatokban, melyek egy új világot tárnak ki benned. Te nem távolról nézel a vonzóra, hanem maga az örömmé, felfedezéssé, felfedező uttá válsz.

A NÉ leple mögött átélni a MF-t lehetetlen, ezt nem lehet megalkotni és kitalálni – vagy nyilvánvalóak, vagy nem, de én akarhatom ezt az érzést. A vágy a MF érzésére annál erősebb, minnél inkább szabadabb vagy az „elhomályosodástól” (nézd később), és titokzatosan megközelíti a MF megjelenését, és ha ez a vágy nagyon erős, akkor megváltoztatja a tulajdonságát, és én ezt „erőfeszítésnek” nevezem, s ilyenkor a MF spontán jelenik meg. Eleinte ezek rövid felvillanások, melyek összefüggéstelenül jelennek meg a gyakorlat közben. Ezután az összefüggőség a MF mélysége és ereje az erőfeszítés és őszinteség intenzivitásával egyre egyértelműbb. Mikor a füstfelhők elvékonyodnak, megjelenik a nap. A MF – nem egy statikus állapot. Átérezve a MF-t te a bámulatos világokba vezető úttá válsz.

Nagyon komoly akadály a NÉ leküzdésében és a kitartó tréning kezdetében – a társadalom reakciója. Negativ reakciója. Aggressziven negativ. A téged körülvevő emberek – rokonaid, ismerőseid, „ezoterikusok”, akik az internetkonferenciákon vannak – nagy eséllyel egyhangúan agressziót mutatnak még csak a NÉ eltávolításának ötletétől is, bőbeszédűen hangoztatják, hogy ez lehetetlen, „természetellenes”, szörnyű psichikai betegségekhez vezet, stb. Kivételek e szabályok alól Oroszországban vannak, de sajnos kevesen. Eleinte a rokonok és barátok egyettértenek veled barátságod és a figyelmed elvesztésének félelmétől indokolva, de minnél következetesebb lesz a NÉ és dogmatikus koncepciók eltávolítására tett gyakorlatod, annál egyértelműbb lesz az igazi hozzáállásuk. Az ilyen egyhangú agressziven negativ hozzáállást a NÉ eltávoításához fenyegetés és fizikai erőszak kiséri, és megingathatja a határozottságodat. Magukat vákuumba érezve sok kezdő gyakorló meg adja magát – és azok sorába folynak, akik egész életükben a NÉ-ben dermednek. Ez a te választásod – te döntesz.

Mikor egyértelműek a megszokott felfogások, akkor még a NÉ egy része is sok, még ha van is vágy nem érezni azokat, akkor te „a kényelemérzést” tapasztalod. Mikor megkezded az egyenes út gyakorlatát és az egyik felfogást a másikra cseréled, akkor függetlenül attól, hogy fokozatosan MF-t érzel, benned nőni fog a „a kényelmetlenség érzése”. Kezdve a MF telítetségének fokozásával, a felfogások változásától való kényelmetlenség átadja helyét az előörömnek, törekvésnek, mámornak és más MF-nak. A gyakorlaton kivül töltött időre úgy emlékszel majd, mint a felfogások többé-kevésbé sima láncára. Az erőfeszítések ideje – olyan mint átvágás a dzsungelen, telve az akadályokkal való szembesüléssel és azok leküzdésével, felfedezésekkel. Így hát a gyakorló a gyakorlat korai szakaszában, mikor a MF ritkán mutatkozik, felhasználhatja a kényelem érzését, mint alapját annak a feltételezésnek, hogy „alszik” a megszokott homályosságban. Valakinek az ilyen élet borzasztónak tűnik – pontosan úgy, mint a felfedező élete a szomszéd öregasszony szemében butaság és mazohizmus.

A NÉ hasonló a rákos daganatra. Például, az az ember, aki megszokta az önsajnálat érzését, céltudatosan sajátkezűleg szétrombolja az életét, hiszen ahhoz, hogy sajnálják, ráfigyeljenek, vigasztalják (és pontosan erre vágyik), okra van szükség, kitünnik a különös „szerencsétleneségével”. Ahhoz, hogy kóstolgatni lehessen a szerencsétlenséget, részletekre van szükség, és minnél többre – akkor hozzáértéssel és az előnyösség érzésével lehet beavatni másokat a saját „szenvedéseik” „titkába”. Aki előnybe van ebben az olimpikon versenyben, magáraakasztja a mártir glóriáját, akit a sors megjelölt, megerősítve a fontosnak érző önérzetet.

A ÖSÉ-re hajlamos(„ÖSÉe”) emberben felgyülemlik a vágyak összesége, mint a rákos daganat: arra a végfejleményre vágyik inkább, amelyek a „kellemetlenségekhez” vezet , hiszen minnél több a szenvedést és NÉ-t tapasztal, annál jobban támogatja az ÖSÉ-t és FÉÖ-t, annál magasabb lépcsőfokára jut a szerencsétlen emberek ranglétáján, akik követelik és megkapják a sajnálatot más emberektől, és a cselekvényeket, melyek a sajnálatból erednek. A „szerencsétlenségek”(valósak és kitaláltak) a tulajdonává válnak, áruvá, melyet a figyelemre és szolgáltatásra cserél.Eredményül a ÖSÉe sajátkezűleg kezdi rombolni az életét, vezérelve a gyenge-(célra)irányítotságú cselekedetekkel („gyics”) és a határozott-(célra)irányítotságú cselekedetekkel („hics”). A GyICs – azok a cselekedetek, amelyeket azon gondolatok kisérik, „én ezt csinálom”, „így történik”, de ha megkérdezni az embert, vagy ha magának teszi fel a kérdést, hogy „ezt csinálom-e”, „ez történik-e”, akkor azt mondja, hogy „nem”, vagyis kiszorítja az elmélkedés egyértelműségét. A HICs-ben az ember egyet ért avval, amit csinál.

01-02)   Kitűzni céloddá a NÉ eltávolítását könnyebb, mint megoldani ezt a feladatot. Ehhez igazán nagy erőfeszítés szükséges, a gyakorlat életed részévé kell, hogy váljon, különben az álmaid álmok maradnak. Nem részesíteni időt a gyakorlatra, hanem foglalkozni vele az élet sűrűjében. Azok, akik a szavaktól a cselekedetekhez jutnak és folytatják céluk elérését kitartással és határozottsággal, előérzettel és elkeseredett vággyal, nem sokan vannak.

A NÉ erőfeszítés segítségével távolíthatók el – te szinte „kitéped magad” belőlük, mint egy ingoványból, „visszaemlékszel magadra” a NÉ nélküli állapotban, „beleugrasz” a MF-ba.A különböző tipusú képek és gondolatok, melyek az erőfeszítéssel rezonálnak, leírását lásd lejjebb. A NÉ eltávolítása - ez a meghatározás szempontjából egy olyan erőfeszítés, melynek eredménye a) a NÉ-nek még a legapróbb helye se marad, b) megjelenik, még ha a legapróbb mértékben is, de határozott a MF.Természetesen eleinte nem sikerül annyira tisztán „kiugrani” a NÉ-ből, hogy minden alkalommal érezni lehessen a MF-t, és eleinte gyakrabban lesz, „hogy semmi se történik”, de legalább eszedbe jut a MF utáni vágy minden NÉ eltávolítása után.

„Tökéletes eltávolítás” – olyan, hogy a NÉ eltávolítása kevesebb, mint fél másodperc alatt történik. Ennyi idő alatt a NÉ nem érkeznek megmérgezni és farokként maguk után vonzani más NÉ-t, sem táplálni a NA-t.

Hogy szociálisan megfelelők maradjanak, az emberek gyakran elnyomják a NÉ-t, de ez nem vezet a megszabaduláshoz tőlük, hanem ellenkezőleg – a NÉ nyomasztó NA-pá válnak, melyek vastag mérgező lepellel borítják a többi felfogást. Miben különbözik a NÉ eltávolítása az elnyomástól? Kritérium a MF megélése – legalább arövid pillanatra, ameddig a NÉ szokás szerint fel nem merül újra. Még útmutatóként szolgálhat a vágy azon tulajdonsága, hogy ne érez NÉ-t – ha ezt előérzet kiséri, akkor nagy a valószínűsége, hogy eltávolítod a NÉ, és nem elnyomod azt. Ha ez a vágy félelemmel, szégyennel, FÉÖ-tel és más NÉ-kel indokolt, az eltávolítás nem következik be.

Ha a NÉ eltávolításának próbálkozása után felmerül a teher, fáradság, elégedetlenség, nem villan fel a MF, akkor ez azt jelenti, hogy nem eltávolítás, hanem elnyomás történt. Az elnyomással te nem a NÉ-ről mondasz le, hanem csak elfeded annak látható tüneteit a következményektől való félelemből, vagy a szégyen és más NÉ miatt, de közben belül forrsz és próbálod kivülről a nyugalom látszatát kellteni. Eközben a NÉ nem hogy gyengülnének, de erősödnek, a sok tűzforrás száma egyre növekszik, mely bűzös forrongást vált ki, mely előbb-utóbb a felszínre törik. Az egyik NÉ-t ki lehet szorítani a másikkal (például, az ingerültséget kiszoríthatja a szégyen vagy a félelem vagy az önsajnálat), de a mérgezés folyamatban marad.

Felsorolom azt, ami nem a NÉ eltávolítása, ami nem vezet ki ezeknek az állandó körforgásából:

1)                     A NÉ helyettesítése PÉ-kel. Ha ingerült vagy a férjedre, felhívod a barátnődet és ő téged szórakoztat.

2)                     Kiszorítás – az egyik NÉ kiszorítja a másikat. A szégyen helyett agressziót kezdel érezni.

3)                     Önámítás – a NÉ továbbra is jelen vannak, de azt gondolod, hogy ezt senki se látja, és magadat arról győzködöd, hogy NÉ nincs, megölve magadban a saját öszinteségedet, megvonva magadtól a változás utolsó lehetőségét.

4)                     Menekülés a tompulásba – NÉ továbbra is van, de a gondolatát is megtiltod magadnak, egyszerűen kiszorítod ezeket a gondolatokat.

5)                     Leragadás – a gondola, hogy “most NÉ tapasztalok”, gyenge vágya, hogy nem érez NÉ-t, de ereje nem elegendő, hogy leküzd a NÉ szokásának hatalmát és a mechanikus vágyat továbbra is a NÉ tapasztalására.

6)                     Elnyomás – a NÉ transzformációja a NA-ra.

 Ez a sor természetesen nem teljes, kibővítheted magad, ha akarod.

Az egyik legnagyobb akadálya a NÉ eltávolításában – az önámítás, amikor az ember csak azt hiszi, hogy el akarja távolítani a NÉ-t, de voltaképpen nem akarja ezt. És ez teszi az eltávolítás folyamatát nagyon bonyolultá – a NÉ utáni vágy, melynek jelenlétéről nem adsz magadnak számot. Mindég, amikor jelen van a NÉ, akkor az utána való vágyakozás is megvan, és minnél erősebb a NÉ, annál erősebb az utána való vágyakozás. Mikor egyértelművé válik, hogy a NÉ azért annyira erős, mert te akarod azt érezni, és nem azért, mert különösen nehéz eltávolítani ezeket – határozottság, előöröm, magasztosság jelenik meg. Ugyan úgy ez az egyértelműség ahhoz vezet, hogy új vágyak jelennek meg – a vágy, hogy megerősítsd a MF utáni vágyat és a vágy, hogy gyengítsd a NÉ utáni vágyat. A NÉ utáni vágyat gondolatok kisérik – kimagyarázás, hogy „ engem erre provokáltak”, „ez a NÉ igazságos”, stb.

A NÉ eltávolítása azon erőfeszítések eredménye, melyek születésének okozói a) a vágy, hogy megszüntesd ezeket a szenvedéseket, b) a tudat, hogy lehetetlen ilyen mérgező környezetben élni, c)az egyértelműségre, a MF-ra való törekvés, melyek jelenléte összeférhetetlen a NÉ-kel. Az eltávolításnál nincs az egyik NÉ helyettesítése a másikkal, mert neked nem fog megfelelni a kozmetikai hatás, hisz nem az a feladat,hogy valaki azt gondolja, hogy neked nincsenek NÉ-id, hanem az, hogy ne is érez ilyesmit,ehelyett pedig MF élj át. A NÉ eltávolításának eredményeként mindég van legalább enyhe, de világos élménye a felszabadulásnak, csendes örömnek, megbékélésnek, intenziv nyugalomnak, az élet előörömének és érdeklődésének iránta. Az elnyomás esetében soha semmi hasonló nem történik.

Ha részletesen áttekinteni a NÉ-től való megszabadulás folyamatát, akkor ez:

1)                     Rövid, azonnali gondolatbeli leszögezés, hogy „van NÉ”.

2)                     A vágy, hogy megszüntesd a NÉ tapasztalását.

3)                     Erőfeszítés (vagyis a vágyak hirtelen, koncentrált kitörése) a NÉ megszüntetésére.

4)                     A MF megélésének vágya.

5)                     A MF megszületésének vágya.

6)                     A MF megjelenése.

Csak akkor, amikor megjelenik a 6. pont, lehet a megszabadulást tökéletesnek tekinteni. A NÉ sikeres megszüntetése nem azt jelenti, hogy öt másodperc múlva nem jelenik meg újra, hiszen ez egy nagyon erős szokás, de ha a NÉ-t egyiket a másik után fogod sikeresen és kitartóan megszüntetni, ez a szokás enyhülni fog mindaddig, míg meg nem szünik.

Ahogy tökéletesedni fogsz, ugyan úgy fognak ezek a láncszemek egyre megszokottabbá válni, magától érthetőbbé válni – olyan automatikussá, mint korábban a NÉ voltak, és igy a szokást, hogy nem akarod érezni a nem kivánt dolgokat felváltja a szokás, hogy a kivánt dolgokra vágyj, és végül eléred a NÉ teljes megszüntetését. Miután te elég tartalmas ideig tökéletesen eltávolítod a NÉ-t, a NÉ teljesen meg is szünik,és így eléred a NÉ teljes megszüntetését. Amikor biciklizni tanulsz, átkozottul nehéz megtartani az egyensúlyt, és amikor megtanulsz biciklizni te már nem is gondolsz erre. Így van ez itt is.

A NÉ leküzdésének gyakorlatatának korai szakaszában célszerű látható képek segítségét használni, vagy gondolatokat, melyek nálad rezonálnak a NÉ-től való megtisztulással. Minden gyakornok olyan módszert választ, amelyiket leginkább előnybe részesít. Ez lehet a Holdsugár alakjában, mely kiégeti a NÉ-t, vagy erős folyam alakjában, mely lesöpör minden NÉ-t, vagy robbanás alakjában, mely darabokra tépi szét az akadályokat – ahogy jobban tetszik. Bemutatok néhány példát ezekre a képekre, melyek rezonálnak a NÉ eltávolításának erőfeszítésével, melyeket Squo gyűjtött:

1.                      Az erőfeszítés növelése – mint egy nehéz és nagy kő felemelése a tó mélyéről, - először letisztítod róla a moszatokat, azután folyamatosan húzod felfelé.

2.                      Minden erős NÉ – olyan, mint egy szélvihar, és hogy túléld, kénytelen vagy folyamatosan elszántan oszlopot verni le, mely ellenáll a szélnek. Minden egyes alkalommal ez az oszlop erősebb lesz.

3.                      A hatalom megerősítése egy lázadó országban. Őrült csalók tömege folyamatosan meg akarja kaparintani a hatalmat. Elég egy kicsit lazítani és a hatalom elveszett. Mikor már a hatalom stabilizálódik, új törvényeket hirdetek – a nyugalom, a céltudatosság, az öröm törvényét.

4.                      A figyelem lágy és rugalmatlan visszafordítása a NÉ-ről a MF visszaemlékeztetésére, mintha nem tudnák egy tárgyra folyamatosan nézni a tekintet kaotikus tévelygésétől, és állandóan felrázkódni kellene, megpofozgatni magadat, fikszálni a fejedet, a többi tárgyakat rongyokkal takargatni. És így megtanultam egy irányba nézni, lágyan visszahozni az elúszó tekintetet.

5.                      Lézer – vékony, de erős sugara a fénynek, mely gyorsan és visszafordítatlanul széttisztítja a területet.

6.                      A tigris bedobása – minden egyes fellépéskor összeszedem minden erőmet és bedobom magam a MF-ba, és ha még csak 1-2 másodpercre is, a MF-t érzése visszahúz, én folytatom a bedobást, és hamarosan az állapotom változik, a MF-ba való ugrás már 3-5 másodpercre növekszik.

01-03)   Egyik módszere a NÉ tapasztalásának szokása kilódítására bizonyos helyzetekben – a gyakorlat interpretációjának körforgásos változása. Ha te most szomorúságot érzel a magány miatt, próbálj a következő gondolatokra összpontosítani: „milyen jó, hogy végre egyedül lehetek, nem kell megjátszanom magam valaki előtt, nem kell bizonygatnom valakinek, nem kell megfelelni a elvárásoknak, szabályoknak és tisztességeknek; lehet nyugodtan gondolkodni, lazítani, átadni magad az érzelmeknek és fantáziáknak. Körülöttem annyi ember van, és most kihasználhatom a pillanatot és élvezhetem az egyedüllétet”. Végül észreveszed, hogy a magány NÉ-e meggyengült. Most változtass az interpretáción és gondold a következőt: „ ha most itt egy helyes srác lenne, magamra vonhatnám a figyelmét, nekünk érdekes lenne együtt, megérinthetném és az erotikus érzelmek örömét érezhetném. Most valakinek olyan jó kettesben, de én egyedül vagyok, és nincs kivel beszélgetni, nincs kibe beleszeretni”. Eredményül – a magány fájdalmas súlyosbodása a más NÉ felerősödéséhez vezet. E két tipusú interpretáció közötti ingadozás után érdekes tapasztalatot szerzel , hogy a NÉ nem a helyzetektől függnek, hanem annak interpretációjától. Az interpretációk felcserélése - nem a NÉ-től való szabaduláshoz vezető út, csak az első lépés, mivel , először is, a NÉ tapasztalásának szokása, mely százezerszer ismétlődött, erősebb minden interpretációnál, másodszor, egész idő alatt, míg az interpretációt változtatod, a NÉ él, fejlődik, mérgez, új NÉ-t szül. Az interpretáció körforgásos változása csak minimális tapasztalatot ad a NÉ gyengítésében, de megerősíti a megértését annak, hogy a NÉ-re hatni lehet a helyzettől függetlenül. Az a hamis koncepció, hogy az érzelmeket teljes egészében a helyzet befolyásolja, téged védtelenné tesz, mivel te csak ritkán tudsz változtatni a helyzeten; eredményül a kiláttástalanság van. Az egyik helyzetben pesszimista vagy, akit elnyelt a NÉ, és a másik helyzetben – lázadó, aki meg akarja változtatni a helyzetet annyira, hogy a NÉ ne merüljön fel, ami, természetesen, lehetetlen, csak az egyik NÉ-t felváltja a másik.

Ha mindkét interpretáció egyformán lehetséges, akkor miért ne aztat válaszd, amelyik megerősítése elősegíti a NÉ gyengítését és megengedi, hogy tetszőbb helyzetben légy? A nem tetsző interpetáció helyettesítése a tetszőre – minimális feladat, mely lehetőséget ad egy kissé kilazítani azt a szokást, hogy azzonnal az intenziv NÉ-be zuhanj.

Nagyon jó, hogy ezekkel a gyakorlatokkal felgyülemlik a MF megélésének tapasztalata – pillanatok, amikor átéled a MF-t, felgyülemlik nem valamilyen átvitt értelemben, hanem ami létezik reálisan, és elébb (vagy, sajnos, utóbb) áttörés történik, és a NÉ-től való megválástól spontán megkönnyebbülést érzel, az általad ismert MF egyre kitartóbb és egyértelműbb, új MF jelennek meg.

Ha van olyan NÉ, amelyiktől sajnálsz megválni (általában ez a bánat, önsajnálat, szánalom, féltékenység, de lehet az agresszió, negativ hozzáállás is akár), akkor megszabadulhatsz azoktól, melyek számodra szembetünően fájdalmasak, nemkivántak. A NÉ átélésének szokását megerősítette az ezerszeres ismétlődésük, ezért az eltávilításuk után néhány másodperccel újra feltűnhetnek. Erősítsd a rendhitetetlen és határozott céltudatosságot minden áron, törd meg a téged ölő szokást. A NÉ teljes eltávolításához nagy erőfeszítés kell, de az eredmény azonnal tapasztalhatod MF formájában minden sikeres erőfeszítés után, és ezeknek az átélésének tapasztalata növekszik, a gyakorlat és telítettség hatása szintén erősödik.

A külön vett NÉ letámadása – ez egy hatásos gyakorlat. Kiválasztasz egy gyakran előforduló NÉ-t, például az elégedetlenséget, és eldöntöd – az elkövetkezendő három napig (három óráig, egy óráig) te nem engedsz teret a megnyiválunásának több mint egy-két másodpercre. Más NÉ közé keveredve az elégedetlenség minden lépten megtalálható, és megkülönböztetni néha nagyon nem egyszerű, nem beszélve arról, hogy ezt egy másodperc alatt megted, ezért szükséges minden pillanatban(!) odafigyelni magadra, és a konkrét NÉ letámadása a többi tömeges leküzdésévé válik. Még egyetlen óra ilyen gyakorlat – nagyon bonyolult, mintha maratont futnál, és ha nincs ilyen benyomásod, akkor önámítással foglalkozol, a kivántat megvalósítottnak számítod, az elégedetetlenség totális eltávolítása nem történik meg (figyelj oda a NÉ sikeres eltávolításának folyamatos eszközére – a MF kitöréseire). Az ilyen gyakorlatok közben elkezd alakulni és erősödni a NÉ haladéktalan eltávolítása, nagy előrelépés történik az eltávilítás tisztaságában és gyorsaságában. Az elsőhöz viszonyítva a következő NÉ leküzdése már könnyebben fog menni.

A tudat alapos felmérése, melynek célja azon NÉ megjelenésének felismerése és eltávolítása, melyeket eltávolításra itéltél, még egy jelentős eredményhez vezet. Az ilyen felmérés csak akkor lehetséges, ha mindenben számot adsz (vagyis leszögezed a VT-n) magadnak, hogy mi is történik veled, úgy hogy kialakul egy szokás, hogy figyelmes légy a felfogásodra , kialakul a figyelmességtől szerzett öröm tapasztalata. Egyszerüen élni és tenni valamit, és élni úgy, hogy számot adsz a megjelenő felfogásokról – hatalmas különbség. Az alapos felmérés a felfogások szétválasztásának heves folyamatához vezet, felmerül az alkotási vágy állapota – fergeteges ötletek jelennek meg, feltárások, a MF váratlan szempontjai, felmerül az élet különleges mélységének érzése – mintha egy függöny tárulna szét, és beáramlik a telítettség érzése. És az írásbeli jegyzetelés is örömet okoz.

A NÉ-nek mindég van látható megnyilvánulása (egyértelmüleg kifejezett vagy alig észrevehető a nem megkisértett embernél) – enyhe sóhaj, könnyű grimasz, alig észrevehető gesztus, a hangvitel specifikus elváltozása – elnevezzük ezt a „NÉ testi megnyilvánulásának” („NÉtm”). A mimika, a gesztus, a hangvitel majdnem 100%-a szétválaszthatatlanul összenőt a NÉtm-val. A saját NÉtm-nak ellenőrzése lehetőséget ad minőségesebben elkapni a beugrott NÉ-t, át-átélni a helyzetet, eltávolítva a NÉ-t, megtisztulni az útbaeső NÉ-től.

Felügyelni az arckifejezést, hangot , gesztust sokkal könnyebb, mint a NÉ-t, ezért a NÉtm-nak felfedezése és eltávilítása elősegíti a gyakorlatot. Ha te átengedted a NÉ-t és „felébredtél”, amikor az már elhatalmasodott, ráhalmozódtak más NÉ-k, szüntesd meg a NÉtm-t, és azután maga a NÉ-t. „Tisztísd szét a területet” nem állva le félúton, eltávolítva a NÉ apró kitöréseit, ameddig el nem éred minimum a „semmi se történik”, maximum a MF állapotát.

A NÉ-től való szabadság egyértelmüséghez vezet, a megszabaduláshoz a (hamis) koncepcióktól. Ha megerőszakoltak, akkor ez kellemetlen és fájhat (de nem feltétlenül, hiszen az erőszakolónak adhatsz egy óvszert és eszedbejuthat, hogy nem is olyan egyszerű találni egy minőségesen álló és önmozgónemi szervet, ami csak egyszerűen megkefél „kapcsolat” nélkül, akkor élvezheted is, olyan intenzivitással, amennyire szeretnéd), de ebben NINCS semmilyen „psichikai trauma”, mivel hogy csak tőled függ – NÉ-t érzel vagy sem. Amikor tördeled a kezed, a fájdalom összehasonlíthatatlanul erősebb, mint a kellemetlen érzés nemi erőszak közben. Akkor a törött kéz miatt miért nem lesznek öngyilkosak? Miért nem hoznak létre klubbokat a törött kezűek lelki segítségére? Mert a kéz törés esetében nem elfogadott a NÉ erős átélése, ez nem számít „szörnyűnek”, „szégyenletesnek”, és nemi erőszak esetében viszont – elfogadott.

A nemi szervet erőszakosan elhelyezték a hüvelybe – és ennyi, ami történt, de ennek kozmikus jelentőséget tulajdonítanak - ez egyszerűen képmutatás és badarság. Kéztörés után neked két hónapig gipszben kell járnod, azután szétdolgozzák az izületeket, injekciót adnak a tetanusztól, stb., és még a durva erőszak után elegendő alaposan megkenni miramisztinnel vagy koloid ezüsttel a fertőzéstől, fogamzásgátló szert használni, és a kék foltok hamar begyógyulnak – 10-szer gyorsabban, mint hogy összenő egy törött ujj. Azon kivül, a bénító NÉ nélkül végkép el lehet kerülni az erőszakot, vagy a nemkivánt hatását minimumra csökkenteni (nézd a”kérdések és válaszok” – 0059).

Felfogva, hogy a NÉ a szó szoros értelmében belsőddel együtt szétmar, használhatod a „emlékezni arra, hogy a NÉ – méreg” gyakorlatot: abban a pillanatban, mikor felmerül a NÉ, te fennhangon vagy magadban mondod – „Méreg!”, „Én nem akarom ezt érezni!”. Ez lehetőséget ad, hogy felocsúdj és összeszed magad, hogy eszedbejuttasa a te hozzáállásodat a NÉ-hez, hogy enyhítse a NÉ iránti mechanikus vágyat. Ez egyuttal lefékezi azt e belsö parazitaszerű párbeszédet, mely a NÉ és annak tűzhelyét szolgálja azok számos kitöréséhez.

A NÉ eltávolításában nincsenek apróságok! Még a „legelenyészőbb” NÉ is – erős méreg, és amikor átéled a MF-t, ezt egyértelműen megérted, és ha nincs MF, akkor nincs egyértelműség sem. Még a NÉ halvány árnyéka is haladéktalanul és hirtelen gyengíti a MF-t. Azon kivül, a Gyenge NÉ – például az átmeneti negativ hozzáállás („NH”) vagy negativ energatikai állapot („NEÁ”) (más szóval – „rossz fizikai erőnlét”, bágyadság, kedvetlenség, „semmi-se-történik”) - a gigantiku vízalatti jéghegy vízfeletti része lehet a NA-nak. Távolítsd el ezt, és a vízalatti rész felemelkedik és elérhetővé válik, hogy tanulmányozd és eltávolítsd.

A „negativ hozzáállás” gyenge NÉ, néha nagyon gyengék, nem sokáig tartanak és nem mindig követi őket a kifejezett NÉ. Például, elegendő egy futó tekintet a kellemetlen arcra, és azonnal fellobban az undor, megitélés, kellemetlenség árnyéka egy másodpercre vagy annak töredékére. A figyelmességi gyakorlat mértékével észreveszed, hogy minden napod át van szőve NH-sal. A leghatásosabb módszere ennek az állománynak az eltávolítására – az érzelmek csiszolása, mely a MF-ra összpontosul.

Ezt az egész társaságot – NÉ-t, NEÁ-t, NA-t és NH-t a továbbiakban néha a „négy N”-nek vagy „4N”-nek jelölök, de ez mind semmi más, mint a NÉ tipusai, ezért leggyakrabban a „NÉ” gyűjtőfogalmával illetem.

Az embereknek álltalába eszébe se jut, hogy a NEÁ-t el lehet távolítani. Ezt az ötletet forradalminak tekintik. Úgy gondolják, hogy ez a homályosság, bágyadság – kifejezetten az „én” része, hogy kiválltói „objektiv” okok, és minden, amit tehetünk, ez áttörjük szórakozással, orgazmusokkal, evéssel, alvással. Első lépés - kijelölni a NEÁ-t, mint egy különálló felfogást, leszögezni: „bágyadság van”, vagy „semmi-se-történik van”. És amikor lehetővé vállik tanulmányozni is ezt, és tapasztalni a vágy pontos irányát „nem érezni ezt az állapotot”, és valószinüleg erőfeszítéseket tenni az eltávolítására és el is távolítani azt.

Bevezetjük a „homályosodás” fogalmát - megjelöljük vele a NÉ, NA, NEÁ, NH, hamis koncepciók és mechanikus vágyak csoportját (nézd az ezeknek megfelelő részeket).

A pártatlan bíró álláspontja: képzeld el, hogy bíráskodol két ember viszályában (melynek egyike te vagy) és azt mondod: „mindenki azonnal hallgasson el, semleges arcot vágjon, és azután eldöntjük – mi mihez”. Vedd el a NÉ „igazságosságába” vetett bizalmat, állítsd meg az önfelhengerelést, hiszen nagyon gyakran a saját NÉ-edet „igazságosnak” minősíted, ezért a NÉ eltávolítása – együttértés az „igazságtalansággal”. Ezért mond ezt magadnak – „ én kivizsgálom a helyzetet és döntést hozok, de gondolkodni és dönteni én józanul akarok, és nem NÉ-kel mérgezve, melyek blokkolják az indoklás képességét”. Emlékezz, hogy bármilyen NÉ mindentől függetlenül méreg, mely mérgezi a testet, megvonja a hatásos reagálásra, logikus indokolásra, kifinomult érzésre, örömteli vágy átélésére való képességet, ezért mindenek előtt vitathatatlanul, feltétlenül el kell hogy legyenek távolítva.

Ahhoz, hogy megerősítsd a vágyat, hogy megszabadulj a NÁ-tól, célszerű felsorolni a nemkivánt következményeket, vagyis az olyan következményeket, melyeket nem kivánod tapasztalni. Szintén célszerű felsorolni azokat a cselekedeteket, melyek gyengíti a NÉ-től való megszabadulás vágyát. Ezekhez sorolható:

*) az örömteli vágyak elnyomása,

*) a mechanikus koncepciók követése – minden féle „kell”, „követendő”, „fontos”...

*) falánkság,

*) túlzott alvás és kialvatlanság,

*) gyakori orgazmus ( általában gyakoribb, mint heti 2-3 orgazmus sorozat),

*) elégedetség és önelégültség

A NÉ-től való megszabadulásban tett határozott és kitartó erőfeszítés időszakát felválltja a kedvetlenség és impotencia időszaka, de mikor visszatérsz a gyakorlathoz, észreveszed, hogy egyes dolgok könnyebben adódnak – ez a korábban tett erőfeszítések eredménye. Mi a teendő a „lecsuszás”, visszaesés időszakában? (a „visszaesés” úgy határozható meg, mint egy olyan állapot, mikor a homályosság utáni vágy sokkal erősebb, mint a MF utáni vágy)

1)                     A legkevesebb, amit tehetsz – tanulmányozod a saját lecsuszásodat: megfigyeled, írásban rögzíted, analizálod, kisérleteket végzel, törvényszerűségét kutatod. A tanulmányozás betör a lecsuszás folyamatába és megváltoztatja színezetét, te már nem egyszerűen az vagy, aki megadta magát, hanem aki tanulmányoz és megfigyel. A különbség, hogyan éled meg, és enneknagy jelentősége van.

2)                     Megváltoztathatod másféle szokásaidat is. Én ezt „konzervativ gyakorlatnak” nevezem. A dohányzás, szeszesital fogyasztás, parazita-szavak használata, láblógatás, szemöldök ráncolás, kenyervágás a bal kézben tartva azt, stb. szokások... számtalan mennyiségű szokás, általad nemkivántak vagy számodra közönbösek. Sikeres megváltoztatásuk ha nem is követel nagy koncentrációt, hajthatatlan határozottságot, mint a NÉ eltávolításában, de megnöveli a NÉ-től való megszabadulásban tett erőfeszítések hatását.

Részlet Squo jegyzetéből a dohányzásról: „ a dohányzás abbahagyásának jelentősége nem az, hogy egészséges életet kezdj, - erre a „bónuszra egyenlőre nem gondolok. A dohányzás csak egy erős mechanikus szokás. A megvalósítatlan dohányzás utáni vágy NÉ sokaságát váltja ki, és ez a homály annyira erős, hogy lehetőséget ad ahhoz, hogy maximálisan edződj a NÉ-től való megszabadulásban tett erőfeszítések hatásában. A gyakorlat feltételeit célszerű kiméletessé tenni, különben az eredmény kétséges lesz és sikertelen lesz az erőfeszítés a „harci” körülmények között. Természetesen elvonulhatok egy erdőbe, szaladgálhatok ott, olvashatok, szexelhetek és „eldobhatom” a dohányzást, de a cigarettás traffik vagy a barátnőm láttán, aki jóizűen szívja a cigi finon illatát, én újra megtörök, ami azt jelenti, hogy a szokás leküzdésében tett erőfeszítés nincs kidolgozva. A feladatom az, hogy nem azokhoz a feltételekhez meneküljek, amelyekben a szokás „szunnyad”, hanem arccal az archoz találkozz vele és leküzd minden alkalommal, amikor megjelenik. Ebben a harcban ki tudom „olvasztani” az erőfeszítést, tökéletessé „fenni” azért, hogy felhasználjam a NÉ elleni harcban.

Ahhoz, hogy eltávolítsd a NÉ-t, hatalmas erőfeszítésre van szükség. Kidolgozni azt, megérezni – nem egyszerű, de nagyon érdekes feladat, hiszen eltávolítom azt, amit nem akarok tapasztalni és világra hozom azt, amit szeretnék! Ez közvetlenül, egyenes értelemben megváltoztat engemet”.

01-04)   A „ciklusos felfogás” („CF”) kizárólagosan hatásos gyakorlata – a NÉ sokszoros át-átélés és eltávolítása. Te egyiket a másik után(például, gondolatok segítségével, melyben a fegyverravasz szerepét játszod) hozhatod létre (vagy visszaemlékezhetsz) a helyzetet, melyben szokás szerint NÉ érzel, és ahogy csak megjelenik a NÉ, te haladéktalanul eltávolítod azt, miután megint NÉ-t hozol világra, és újra eltávolítod azt, így teszel addig, amíg erődből futja, és amikor már erőd elfogyott – tanulj meg rendkivüli erőfeszítést tenni és lelkesedést, céltudatosságot, örömet érezni. Ha, például, 50 ciklus után semmilyen NÉ nem merül fel, akkor te ezt a helyzetet 100%-san kihasználtad. Legközelebb a NÉ megjelenésének automatizmusa gyengül, és eltávolítani könnyebb lesz. A szokás, hogy NÉ-t tapasztalj, hevesen áttég az ilyen gyakorlatban, és megerősödik az egyértelműsége annak, hogy érezd őket vagy sem – teljesen a te vágyaidon és kitartásodon múlik.

A NÉ ciklusos felfogása, ami némely emlékből tünik elő – legszebb módszere a süket és vastag NA eltávolításának, hiszen a NA minden egyes része a közel- vagy távolmúltban veszi kezdetét. Például, téged megerőszakoltak vagy megpróbáltak megerőszakolni; vagy ütlegeltek és veszekedtek rád „gyengéden szerető és gondoskodó” szüleid, ahogy ez gyakran lenni szokott, vagy nagyon erősen hibáztattad magad, szégyenkeztél stb. Az akkor kialakult NÉ elnyomása vastag NA-t képeztek, mely mai napig létezik. A NA eltávolítására van egy érzéki csiszoló gyakorlat (lásd feljebb), de ezeknek az emlékeknek a ciklusos felfogása sokat változtathat vagy javíthat. A hasonló visszaemlékezések lehetnek töredékesek, nem tiszták, hiszen te feledni akartad őket, ezért vissza kell állítani a részleteket. Írjál fel minden részletet, amire csak vissza tudsz emlékezni. Ha az újraéléstől előbukkannak új részletek – pótold őket jegyzetedben. Elejétől a végéig játszd le az emlékeidben ezt az eseményt, igyekezz maximálisan intenziven átélni azt, amit akkor éltél át, bármi legyen is az: félelem, rémület, szégyen – ami volt, azt éld át. Éveken keresztül te elnyomtad az ezekről az eseményekről szóló emlékeket, igyekezve elhatárolódni a NÉ-től, de most fordított a helyzet, a feladatod – a legteljesebben átélni őket, hogy ezután sikeresen eltávolítsd azokat. Képzeld el, hogy te mostan éled át, hogy te magad akartad az adott tapasztalatot megszerezni, azért hogy a NÉ eltávolításában maximálisan a mestere légy. Ha te eléred, hogy ennek a helyzetnek az emléke vagy nem vált ki többé NÉ-t vagy tökéletesen le tudod őket küzdeni, akkor te tapasztalatot szerzel abban, hogy maga a helyzet nem „okozója” a NÉ-nek , hanem oka a szokás, időnként az irántuk tanusított vágy. Tapasztalni a NÉ-t vagy sem – a te választásod.

Ha most van örömteli vágyad gyakorolni a NÉ eltávolítását, és ha az adott helyzetben nincs erős NÉ, akkor használhatod a képzeletedet, hiszen nem csak a reális, de az elképzelt (visszaemlékezett) helyzetek is egyformán képesek elindítani a NÉ mechanizmusát, Példaként, a féltékenységgel golgozva képzeld el barátodat egy másik hőlgy karjaiban, alátámasztva ezt a képzelgést evvel agondolattal: „nemtudni – kivel és hol van most ő. Én természetesen úgy gondolom, hogy munkában van, de ha le akar feküdni más nővel, akkor úgy cselekszik, hogy én azt higgyem, hogy munkában van”. Nincs semmilyen különbség a NÉ között, mely valós vagy elképzelt, eredménye, ami megengedi, hogy a ciklusos felfogást gyakorold a képzeleted segítségével.

01-05)   A korlátolt totális ellenőrzés(„KTE”) gyakorlata: 5 vagy 10 percig másodpercenként odafigyelsz, hogy még a NÉ árnyéka se merüljön fel, anélkül hogy azonnal el ne távolítsd azt. A KTE tapasztalatot ad:

1) Minden egyes NÉ totális eltévolításához tett erőfeszítés válogatás nélkül;

2)                      Még a leggyengébb NÉ felismerése és eltávolítása;

3)                     A NÉ való nagyobb szabadságban levő állapot, mint általában;

4)                     Az idő megerősítése, széthúzása, az érdekesebb és intenzivebb élet;

A KTE – az erő összpontosítása, felizgulás, teljes mobilizálódás. Kezdjed kis dolgokkal – egy perccel. Ha eltervezek egy órát átélni NÉ nélkül, de minden alkalommal fogom ezt érezni, nem távolítva el azonnal, akkor veszteséget szenvedek, enyhül a törekvésem, megerősödik a szkepticizmusom. Ha csak egy percbe fogok bele és ebben sikert érek el – akkor ez győzelem, magasabb tapasztalat jelenik meg, mint általában, szabadság a NÉ-től, a gyakorlatot folytatni kivánod.

KTE közben távolítsd el a NÉ-t, mint ha ez az utolsó ütközeted lenne, melyet nem lehet elveszteni. Akarod – kiálts valamit magadban, akarod – feszítsd meg minden izmodat, akarod – harapd az ujjadat - amit akarsz, azt csinálj, de ne ad meg magad, ne hagyd abba a NÉ eltávolítását. Fordulj ki önmagadból, ahogy csak megérzed, hogy közeledik a NÉ. A szokást át kell törni és kész, minden áron, és csak ezután tanulod meg eltávilítani a NÉ-t kivülálló gesztusok, kiálltások és ehhez hasonlók nélkül.

A helyzet ellenőrzése (”HTE”) gyakorlata abban áll, hogy a napodat felosztod tipikus helyzetekre, melyekben megjelennek a nekik jellemző NÉ és NA. A lépcsőházba lépve undort érzel a patkányok bűzétől, és a munkába készülve – a főnökséged véleménye okoz gondot, stb. Érj el legalább egy , de konkrét, sikert, legalább egy területet foglalj el, melyet már nem adsz vissza, szakíts ki legalább ezt a NÉ hatalmából. Lesznek felszállások és visszaesések, csalódások és felfedezések, de a helyzet megtisztítása a NÉ-től már könnyebben adódik. A múltbéli éned többé nem létezik, van a másféle éned, mivel „te” – nem más, mint a felfogások halmaza ezen a helyen. Te többé nem éled az előző életedet, mivel hogy a felfogásokat felcserélted, és ha akarod, változhatsz továbbra is. Ez a változás – az örömteli vágy, kitartás és határozottság valóraváltásának eredménye.

A kezeidben – egyszerű és hatásos módszere a kivánt felfogások elérésében és a nemkivántak eltávolításában, és a patkányoktól bűzös lépcsőház „megvilágosodott tényezővé” („MT”) válik, vagyis a lépcsőház felfogása rezonálni fog a MF-sal. És minnél nagyobb lesz a része a MF-naka többi között, annál több dolog fog MF-sá válni.

A MF – ez egy felfogás-kapcsoló, ravasz, mely kapcsolása illetve meghúzása a MF-hoz vezet (pláne a MF-sú pofák között). Ez bármi lehet – a háborgó tenger látványa, a magas hegyek, állatok, növények, kifejezések, emberek, dallamok, stb. Például, te az óceánt nézed, s MF-t érzel. Odaszáll egy nagy bogár és a fejed felett kering, a kezedbe, hasadba csíp, és ez a MF-ra nehezedik, de mintha a tompaság leple szétszakad, áttőrik a duzzadság, feltűnik a két felfogás átható rezonanciája és te egyértelmű gyengédséget érzel a bogár iránt nem nézve azt, hogy mindég vagy közönbös voltál a bogarakhoz, vagy még ellenszenvet éreztél irántuk.

Létezik a MT mechanikus átvitele - MT az egyik MF-hoz a másikkévá is válhat.

Én ajánlom MT listájának összeállítását – a hasonló jegyzetelés megerősíti annak erejét.

A MT leírásában nagy jelentősége van a részleteknek, mely erősíti a rezonanciás tulajdonságot, és mivel korábban elválasztani a tömegből nem volt egyszerű, azt tanácsolom, hogy teljes egészében írd azt le, és aztán vállogasd széjjel, hogy mi a fontos számodra. Például, van a MT – emlék arról, hogy te a kanapén ültél a pofákkal és egyértelmű MF-t éreztél. Léeírva ezt a helyzetet, te váratlanul észreveszed, hogy nagy jelentősége van egy részletnek: a takaró barna elefántos mintázata. Racionálisan megmagyarázni ezt nem tudod, ezért eleinte ki akartad zárni ezt a részt a leírásból, mint egy nemlétezőt.

A MT lehet bármi – egy tompa agressziv ember, a koszos utca, a tömöt villamos, egy reklám plakát, cigarettacsikk a vécékagylóban – bármi. Minnél tökéletesebben távolítod el a homályosságot, minnél több MF van, annál több felfogás fog MT-vé válni. Korábban a villamoson szenvedtél a tétlenségtől, de most percenkénti fokszációt, érzelmi csiszolást, vágyaid kifejtését, a koncepciók tanulmányozását, a NÉ eltávolítását, stb. végzed, és néhány hónap elteltével észreveszed, hogy a kényelmetlenség és szorosság felfogása a villamoson annyira átszövődött az erőfeszítésekkel, a MF-sal, hogy MT-vé vállt. Ha korábban, a tompa és szürke arcok láttán, te NH-t éreztél, akkor ezen túl, amikor megtanultad tökéletesen eltávolítani azt, a tompa emberek számodra MT-vé váltak.

Te állandóan „tudsz” arról, mi történik a házad vagy irodád falain kivül - ott a lehangolt munkatársak vagy szomszédok ülnek és a lehangoló dolgaikkal foglalkoznak. Eközben te tudod, hogy messze a falakom túl vannak Jezstyina, Bodhi, Fjord és más gyakorlók, és a óceán sima tükre is, és a hegyek szikrázó csúcsa. De szokás szerint te alátámasztod a gondolatoban nnem azt, ami a MT, hanem azt, amit megszoktál elképzelni. Ezt a szokást meg lehet válltoztatni.

Én tanácsolom a részletes tanulmányozást –elszámolást a megtett munkáról a felfogások lecserélésének terén, a legrészletesebb naplót a te küzdelmed leírásával.

Szükséges szinte összenőni a notesszel és tollal. Mit csináltál, mi sikerült, mi nem sikerült, milyen felfedezések voltak, érdekes észrevételek, milyen intenzivitású volt a NÉ és MF az erőfeszítések folyamata közben, stb. – részletesebben lásd a „Leírások és fikszálások” című fejezetben. Például, a NÉ-t különböző ikonokkal jelölheted, melyeket haladéktalanul eltávolítol, 2-5 másodperc alatt, és nem az eltávolítottak (ha a NÉ eltávolítása 5 másodpercnél tovább tartott). Az írásbeli rögzítése a tapasztalatnak ellensúlya lesz a szkeptikus-gondolatoknak, tagadhatatlan tanulsága lesz annak, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása – a te erődben van. Amennyiben az ilyen naplóban te leírod azt, amit nem ajánlott tudni a környezetednek (mivel ők agressziven kezdenének hozzád állni), ahhoz, hogy elérd a maximális őszinteséget, tartsd a jegyzeteidet jelszóval védett fájlokban – például a Word programmba. Mindehhez, a jelszó meg kell, hogy feleljen a következő követeléseknek – nem kevesebb 10 szimbólium, nem egyszerű szavak részeiből álljon, kezdőbetükből legyenek, számok és specifikus jelek, mont az @#$%^&*.

A konkrét NÉ tanulmányozása és osztályozása elősegíti a hatásos szétválasztást és eltávolítást. Példának átnézzük az ingerültséget. Az ingerültség és elégedetlenség nagyom kényelmesek az erőfeszítések kidolgozásának harcterén, mivel gyakran jelennek meg, egyértelműek, nincs olyan erős koncepciós támasza, mint például, a féltékenységnek és sajnálatnak.

( A negativ hozzáállás, elégedetlenség, ingerültség, agressió, gyülölet – különböző intenzivitású fokozatai egyazon NÉ-nek, éppen azért az, aki „csak” negativ hozzáállást érez, olyan ember, aki bármely pillanatban gyülölködővé vállhat).

Minden felmerült konkrét ingerültséget be lehet sorolni határozott csaportokba, miután el lehet távolítani. Érthető, hogy eközben nem lehet tökéletesen eltávolítani (vagyis fél vagy egy másodperc alatt), ezért célszerű a NÉ csopotosításával foglalkozni csak akezdő időszakban, mikor nincs a megjelenésének természetében egyértelműség. Mikor a konkrét NÉ eltávolításának sebessége nő, és a megjelenéstől az eltávolításig csak két-három másodperc telik el, az érzelmek csoportba sorolása nem lesz hatásos, és ezt a láncszemet veszteség nélkül el lehet dobni, de eleinte a csopotosításnak megvan az az előnye, hogy ahhoz, hogy meghatározni azt a csoportot és annak tulajdonsági különbségét, te kénytelen vagy eléggé figyelmesen áttekinteni a NÉ megjelénésének minden szempontját, és ezáltal te megtanulod észrevenni azt a mindennapi életben, aminélkül az eltávolítása lehetetlen.

Például, az ingerültség cselekményeit csoportosítani lehet azáltal, hogy milyen helyzetekben jelentek meg:

a)                      más emberek nemkivánt viselkedése

b)                     saját magad nemkivánt viselkedése

c)                      a nemkivánt véletlenek összefolyása

d)                     a tárgyak nemkivánt „viselkedése”

e)                      általános ingerültség „az egész világra”.

Nem annyira fontos pontosan leírni minden helyzetet, melyekben szokás szerint megjelenik az ingerültség, mivel hogy ennek eltávolítása az egyik helyzetben ezeknek észrevételi és eltávolítási képessége általánsan nő más ingerültségeknél.

A NÉ eltávolításának cslekményét célszerű az elhatározással fejezni be, hogy eltávolítod a NÉ-t teljes győzelemmel, magabiztosságga abban, hogy előbb vagy utóbb a MF eljön és betölti életedet.

Még egy módszere az érzelmek két csoportjára való osztásának arra a különbségre alapszik, ahogyan változik megnyilvánulásának tulajdonsága megfigyelés, rögzítés, tanulmányozás közben. Az egyik elkezd gyengülni és elvegyülni, a másik – erősödni, rétegesedni és mélyülni. Ahhoz képest, hogy egyik vagy másik tipusú tulajdonsággal van dolgunk, feltételesen nevezhetjük őket „negativnak” vagy „pozitivnak”, Érdekes, hogy az érzelmek, melyek korábban „negativoknak” minősültek, evvel a csoportosítással összhangban úgyanúgy negativoknak minősülnek. A PÉ két féle képen viselik magukat. Némelyek közülük ugyan úgy szétszóródik, különösen a NÉ pontos ellentétei (például, „a veszteség keserűsége – a tulajdoni öröm””. Mások elkezdenek rétegesedni, vagy is ott, ahol korábban megkülönböztettél egy PÉ-t, te elkezdel megkülönböztetni néhányat. Némelyek közülük szétszóródnak vagy megjelenik a vágy, hogy eltávolítsd azokat, és fokozatosan, az ilyen tisztogatás eredményeként, elkezdenek megjelenni a MF. Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy az érzelmek tulajdonságát lehetetlen felhasználni a NÉ eltávolításában, amennyiben azon idő alatt, miközben megfigyeled a NÉ-t, az érkezik a világrahozni számtalan más NÉ-t, megerősíti a NA-t, és végül nem távolítódik el, hanem felcserélődnek más felfogásokkal, de a felfogások állandó váltakozása mindenféleképpen megtörténik, és, ahogy látjuk, ez nem vezet a NÉ megszünéséhez. Általában az ilyen gyakorlatokhoz folyamadnak azok, akik önámítással foglalkoznak, és valójában nem akarnak lemondani a NÉ-ről.

Nagyon hatásos ötvözni a gyakorlat különböző irányait – nem a fejedben kitalált ütemezés szerint, hanem aszerint, hogy most mihez van kedved, örömteli vágyad. Hibás azt gondolni: „először eltávolítom a NÉ-t, azután hozzálátok a koncepciókhoz és vágyakhoz”. A homályosságok szorosan össze vannak egymással fonódva, és soha nem tudhatod előre – hol történik meg a kitörés, és amikor megtörténik ez a kitörés, mintha egy cérnaszállat húznál ki az anyagból – az anyag ritkábbá válik nem csak ott, ahol megfogtad ezt a szállat, hanem az egész szélességében. A szabadság elérése valami egy dologban a minden felfogás látószögében visszhangzik, és gyakran van úgy, hogy a NÉ-től való megszabadulásban tett haladás ahhoz vezet, hogy koncepciók egész sora láthatóan hamisnak bizonyulnak, és fordítva. A könyv következetesen van írva – fejezet fejezet után, más hogy sehogy se lehet, de a gyakorlatodban kövesd az örömteli vágyat.

A gyakorlók tanulmányozásának tapasztalatával összhangban, azok az emberek, akik hajlamosak az agresszióra, sokkal kevesebb eséllyel rendelkeznek, mint akik megszokták az önsajnálatot(ÖSÉ). A szemtelen, lobbanékony, agressziv ember sokkal kevésbé képes tanulmányozni a saját felfogásait, mint az, aki ÖSÉ-t érez. Az igazi harc az agresszióval csak akkor kezdődik el, amikor te eltávolítás alá veted a legenyhébb formáit is – enyhe elégedetlenséget, gyenge ingerültséget. A totális ellenőrzés és a negativ hozzáállás és elégedetlenség még halvány árnyékának is eltávolítása, állapotodnak rögzítése percenként (az elégedetlenség intenzivitásának percenkénti osztályozása 1-től 10-ig) – csa így lesz esélyed megszabadulni az agressziótól. Az agresszió bármilyen formája – szörnyű fertőzés, a negativ érzelmek súlyos megbetegedése, és neked szükséged lesz az elszánt harcra életed minden percéért, ha le akarod küzdeni azt. Semmilyen út, semmilyen gyakorlat, semmifajta lelki kutatás – abszolut semmi se lehetséges addig, ameddig az agresszió nincs eltávolítva.

Elegendő sikeresen leküzdeni a NÉ-t a „kanapé gyakorlattal”, vagyis viszonylag meleg feltételek között, amikor nincsenek erős ingerek, amikor melletted a neked szimpatikus emberek vannak, vagy a természetben laksz és majdnem hogy nem vagy kölcsönhatásban az elhomályosodott emberekkel, stb. De gyakran a hosszadalmas kanapé gyakorlatnál krizis lép fel – különösen nagy ennek a lehetősége a gyakorlat kezdetén, amikor MF átélésének szokása nagyon csekély. A „krizis” fogalmával illetem azt az állapotot, amikor mintha nincsenek is homályosságok, de más oldalról egyértelmű MF sincsenek. Érthetetlen – mihez fogni, merre mozdulni. Megerősödik a „semmi-se-történik”, kritikus szintre csökken a lelkesedés, öröm. Ebben a helyzetben szükséges az „aktiv kereséshez” folyamodni - ez segít azonosítani a NÉ és NA vastag rétegeit, amelyek csak azért nem jelentek meg, mert nem volt megfelelő inger. Ez lehetőséget ad edzeni a NÉ eltávolítását a súlyos és nagyon súlyos helyzetekben, amikor a negativ reagálás automatikusságát különösen nehéz eltávolítani.

Az aktiv keresés érdekébe célszerű a „szociális kisérlethez” („SzK”) folyamodni, amely abban nyilvánul meg, hogy magadat a más kivülálló emberek negativ viszonyának ütése alá teszed ki . Eközben célszerű alaposan átgondolni a menekülés útját, az önvédelem változatait, a téged körülvevő mechanizmusok (beleértve az emberek viselkedésének mechanizmusa) irányátásának útjait, hogy a negativ viszony az emberek oldaláról ne vezessen nem kivánt következményekhez. Ezért, részben, ajánlot betartani a törvényt, hogy lehetőség legyen a rendvédelmi rendszer mechanizmusának bevonása bonyolult esetekben.

Példák az egyszerű SzK-re:

*) eljösz az üzletbe és elszámolsz az áruért a legapróbb pénzzel.

A törvény szerint az eladó köteles elfogadni bármilyen pénzet, mivel ez törvényes fizetési eszköz. A gyakorlóknál felmerülő NÉ – félelem az eladó és más vásárlók agressziójától.

*) a tömegközlekedésben nem adod át a helyedet másnak. A NÉ, melyek felmerülnek a gyakorlóknál: szégyen, félelem az agressziótól.

*) végig mégysz a metrókocsiban koszos öltözékben alamizsnát kéregetve. A felmerülő NÉ – a szégyen.

*) ismeretlen emberek társaságában eljátszod a bolond szerepét. A felmerülő NÉ – sebezhetőség, harag, felháborodás.

A könyven számos olvasója negativan reagál a SzK elvégzésének ötletére, azt feltételezve, hogy a gyakorló ilyenkor nem csak hogy edződik a saját NÉ-i eltávolításában, hanem még egyúttal „kihívják” a környező emberek oldaláról a plusz NÉ-t. De én a következőből indulok ki:

a)                      nem lehet valakiben kiválltani a NÉ-t – a NÉ-t tapasztalását az ember maga választja, és semmiképpen nem akar tőlük megszabadulni. Ebben nagyon könnyű megbizonyosodni, és én határozottan tanácsolom ezt megtenni: meséld el bárkinek (az első utadba kerülőnek vagy jó ismerősödnek) azt, hogy megvan a módja, hogy ne tapasztaljon NÉ-t, és kérdezz rá – hogy akarja ezt elérni? 90%-ban elutasítást kapsz és sarkigazságot arról, hogy úgy mond „ a NÉ nélkül az ember tompává válik”. A többi 10% részben egyetért avval, hogy nem szeretne NÉ-t tapasztalni. Meséld el nekik a EÚGy-nak a technológiáját, és néhány nap múlva kérdezd meg – mit tettek annak érdekébe, hogy eredményeket érjenek el. Haggy meséljék el részletesen – mit csináltak, mi sikerült, mi nem sikerült, milyen felfedezések voltak, észrevételek, milyen örömteli vágyak merültek fel eközben, stb. A válasz a teljes hallgatás lesz – senki még az ujját se mozdította. Ez azt bizonyítja, hogy nagyon kevés kivétellel senki se akar megszabadulni a NÉ-től.

(Próbálj meg NÉ-t „kiváltani” a „pofában” – vagyis olyan emberben, aki tökéletesen el akarja távolítani a NÉ-t, kitartóan és határozottan edz ebben – te meglátod, hogy neked semmi se sikerül, még ha lehordod, megalázod, fenyegeted, verekedel vele, stb.)

b)                     az emberek MINDÉG, állandóan tapasztalják a NÉ-t és NA-t, hiszen ha nem éreznének időnként, akkor abban a pillanatban megéreznének az egyértelmű MF-t. Akkor mi a külömbség – az eladó haragudni fog az egyik vevőre vagy a másikra? Halálos unalmat fog érezni vagy ingerültséget? Mi több, a legtöbb ember az ingerültséget választja, se mint az unalmat.

c)                      A gyakorló, aki a Szk-t végzi, nem érez vágyat, hogy másokban NÉ merüljenek fel. Ő a mechanizmusának ismeretét használja, amelyet az emberek művelnek magukban, és tudja, hogy bizonyos viselkedésnek az ismert negativ reakciója lesz az eredménye, és kihasználja ezt. De ha hirtelen valaki a sztereotip ingerültség helyett elmosolyodik és barátságot tanusít, akkor a gyakorló kétségtelenül szimpátiát és érdeklődést fog érezni ehhez az emberhez (tekintetlenül arra, hogy az adott SzK-t nem sikerült elvégezni).

Az „érzelmek csiszolásának” (”ÉCs”) gyakorlata felettébb hatásos a NA és apróbb NÉ eltávolításában. Ennek a gyakorlatnak sajátos tulajdonsága, hogy lehetőséget ad letisztítani még azt a NA-t is, amit ebben a pillanatban nem külömböztetel meg, és csak a MF hiánnyából tudud kikövetkeztetni a jelenlétét. Az Écs abban nyilvánul meg, hogy te erőfeszítést teszel a NÉ eltávolításában, még ha nem is szögezel le semmilyen NÉ-t. Mivel tapasztalattal rendelkezel a NÉ eltávolítása erőfeszítésében, neked nem nehéz megtenni ezeket az erőfeszítéseket NÉ megkülönböztetése nélkül. Erőfeszítéseket tenni az ÉCS-ban lehet akár adott rendszerességgel (például, kijelölve 10 percet a folyamatos Écs-ra), akár bizonyos eseményhez kötve (például, bármely tekintethez az előtted elvonuló emberre – hiszen nagy valószinüsséggel eközben a NH kitörését fogod érezni), stb.

Én azt tanácsolom, hogy úgy viszonyulj az ÉCs-hoz, mint a fogmosáshoz, mint egy szükséges profilaktikához. Mindaddig, míg nem érzel folyamatos megvilágosodott alapot, az ÉCs-nak gyakorlata hatásos lesz, és ebből soha se lesz túl sok.

Ahhoz, hogy keményebben összpontosíts az ÉCs-ra, fel lehet használni látható képeket, elvégezni az érzelmek megerősített csiszolását („ÉMCs”):

1)                     Minden belélegzéssel megszületik a fény sugara, mely a has aljáról a mellkas közepéig emelkedik. Ennek a sugárnak látványa hadd legyen „tapintható”, „szétnyúló”, és a fényessége – egyértelmű, alapos.

2)                     Minden kilélegzéssel világrajön a kivétel nélkül minden felfogás eltávolításában tett erőfeszítés. E kép megjelenését a fény nagy kirobbanása kiséri, ami a mellkas közepéből tör ki minden oldalba és mindent elsöpör az útjából.

3)                     A rögzítés megkönnyítése érdekében célszerű a ÉMCs-t cselekményekre, részekre és ciklusokra bontani . A cselekmény – a ÉMCs-ban tett egy be-és kilélegzés. Rész – néhány folyamatosan egymás után következő cselekvény szünet nélkül (ajánlott nem kevesebb 50-nél). Ciklus – néhány rész szünettel közöttük (ajánlott nem kevesebb 10 rész naponta). Bizonyos hosszúságú rózsafüzér használata segít, hogy semmi se vonja el a figyelmedet az összeszámlálásban.

4)                     Tanácsolom, hogy minden ciklust írásbeli rögzítéssel fejezz be, hogy mit is figyeltél meg, használva a jegyzeteket, melyeket az ÉMCs közben készítettél.

5)                     A nap folyamán bármennyi ciklust lehet végezni.

A NÉ eltávolítása álmodban teljességgel lehetséges, ez nem okoz semmilyen bonyodalmat, és ehhez nem kell álmodban öntudatos állapotban lenni, elegendő annyira kitartóan és őszintén végezni a gyakorlatot ébrenlétedben, hogy a NÉ eltávolításának szokása automatikussan előjön még álmodban is. Minnél erősebben a gyakorlat beleférkőzik az automatikus álmaidba, annál magasabbá válik a tudatosság, annál nagyobb a valószinűsége, hogy megjelenik a tudatos álmodás (TÁ) tapasztalata, hogy ez nem alkalmi és nagyon érdekes lesz, mivel: a) lehetőséged lesz tanulmányozni a világot, mely egy vagy két fokkal tágasabb és változatosabb, mint a felfogás világa, melyek az ébrenlét részei, b) a TÁ-ban sokkal egyszerűbb tapasztalni a nagyon egyértelmű és változatos MF-t. Bővebben lásd a megfelelő fejezetet.

A NÉ eltávolításának gyakorlása mellékhatása – a NÉ megnyilvánulásának felfedezése más emberekben. Te észre fogod venni ezeket a megnyilvánulásokat a környező emberekben különös egyértelmüsséggel és könnyedséggel, mintha csak kiáltanának erről teljes hangból. Te az embereket úgy fogod látni, mint egy nyitott könyvet, ahol minden le van írva az érzelmeikről. Senki se fogja tudni titkolni azt a tényt, hogy NÉ-t tapasztal, hiszen ezek a legapróbb szokásokban, gesztusokban, hangvitelben, arckifejezésben, szavakban megnyilvánulnak. Annál inkább csodálkozni fogsz, hogy ők majdnem mindig kategorikusan tagadni fogják, hogy NÉ-t éreznek, és őket látva, te teljes egyértelmüsséggel számot fogsz tudni adni arról, hogy a NÉ, a hamisság, tompaság milyen szörnyű forgatagában élnek az emberek.

Célszerű leküzdeni a „kedvezőtlen feltételektől” való félelmet, mivel hogy „kedvezőtlennek” nevezik azt a szituációt, amelyben nem alakult ki a NÉ-t eltávolító és a MF érző szokásod. Ha kész leszel leküzdeni a NÉ-t és küzdeni a MF-ért, akkor a görcsös félelem és konvulsziós menekülés helyett megjelenik az örömteli vágya a körülményváltoztatásra, amelyek, ahogy a tapasztalat mutatja, a szituációk érdekes fejleményéhez vezetnek.

A homályosságba zuhanás mintha a „semmi se történne” állapot átélése már nem úgy történik, mint korábban, ha megnyilvánul a kitartás és határozottság a cél érdekében. Ezt az állapotot elnevezem a „öröm a nullás eredménytől”-nek. Ez öröm attól, hogy egyértelműség van abban, hogy nem hátrálsz meg a MF idéglenes hiánya miatt.

A felfogások eltávolításában három csomópont van: 1) megállapítani azt és nemkivántá minősíteni (a létező felfogások egyetemében) azon vágy erejével, mely által nem akarod őket tapasztalni; 2) elhagyni az „én”, „enyém” jelzőket, úgy kezdeni vizsgálni, mint különálló nemkivánt felfogásokat; 3) erőfeszítést tenni a nemkivánt felfogások eltávolításában.

Az első láncszem alapvető. A harmadik csak első látszatra tűnik bonyolultnak, de valójában van már tapasztalatod ezekben az erőfeszítésekben a vágyak konliktusainak körülményei között, és ezek a feltételek akkor örömteliek, amikor megérzés kiséri őket, amikor meg van a bizonyosság, hogy „te” ezt akarod, hogy ez a „te” érdeked, és akkor az akadályozó vágy kikerül az „enyém” jelző alól és megoldódik. Ugyan úgy a gyakorlatban is – az eltávolítandó felfogás fokozatosan kikerül az „én” koncepció pajzsa alól, és eltávolításuknak erőfeszítése hatásosabbá válik. Az egyértelmüség elérése ebben lehetőséget ad megnyilvánítani ezen folyamatok tanulmányozása vágyát, keresni a hatásos módszerét annak, hogy kivezesd az „enyém” jelző alól a nemkivánt felfogásokat.

01-06)   Még egy rezonáló leírása a NÉ leküzdésének erőfeszítésére – a „figyelem visszaterelése” „(FV”), és a megfelelő gyakorlat is „a figyelem visszaterelésének gyakorlata”. Célszerűnek találom eleinte a „figyelem visszaterelése” kifejezés használatát a NÉ eltávolításának erőfeszítésének leírására, mivel a „figyelem” szó különösen mélyen beférkőzött a nyelvhasználatunkba – úgy, ahogy ez történt a „múlt” kifejezéssel, habár még a felületes értékelés is elegendő, hogy egyértelmüvé váljon, hogy bármelyik felfogás, bármilyen is legyen az, csak a jelenben létezik, és a „múlt” – csak szó, amelyik gondolatok halmazát jelöli, melyek tartalmában van a „volt” szó. Ugyan úgy van a „figyelemmel” is. Mikor azt mondom, hogy „figyelmemet a tehénre fordítottam”, azt jelenti, hogy a tehén felfogása ezen a helyen különösen intenzivvé és kitartóvá vált.

Ezen a helyen meghatározom az „összpontosított” szót, melyet gyakran használunk a „figyelem” szóval párosítva. Ha az időegységben ezen a helyen 10 különböző felfogás van (néhány tárgy látása, gondolatok, érzések), és a másik időegységben hirtelen 5, akkor azt mondom, hogy „megerősítette figyelme összpontosítását az adott dologhoz viszonyítva”, vagy röviden – „összpontosított rajta”. Ilyen módon az „összpontosított” szónak meghatározott jelentőséget lehet tulajdonítani, melyet célszerű használni, mivel hogy gyakran merül fel a vágy, hogy az adott pillanatban csak korlátozott mennyiségű felfogást tapasztaljunk, például átélni a MF-t, vagy csak elmélkedés valamelyik témán. Ha a bizonyos vágyon való összpontosítástól eltérően a tőle eltérő felfogés merül fel (például, a mechanikus szokás miatt), azt mondjuk, hogy a „figyelmet elrabolták”, és ha a kivánt dologra való összpontosítás helyett teret kap a különböző felfogások bakugrása, azt mondjuk, hogy a figyelem „szétszórt”.

A FV gyakorlata abban nyilvánul meg, hogy a figyelem, melyet valami féle rendszertelen elterelés rabol el (NÉ, vagy mechanikus vágy, vagy mechanikus belső párbeszéd (BP), vagy a látottak rendszertelen felfogása, stb) „visszaterelődik”, „elszakad az objektumtól”, miután vagy a szabad állapotban „hánykolódik”, vagy a kivánt felfogás felé „irányul”. A felfogás nyelvén mondva, a FV gyakorlata az egyik felfogás helyettesítésében a másikra nyilvánul meg, de a „elfoglalás és visszaterelés” képletes nyelve akár igen hatásos lehet, hogy a felfogások helyettesítése szokását kidolgozza.

A mechanikus gondolatok a figyelmet rövid éles csapással foglalják el, mint a sirály csap le a halra, ezért itt célszerű ellensúlyba helyezni a törekvő és összpontosított erőfeszítést. A NÉ a figyelmet erősen elrabolják, durván, mint a cápa tépi szét a húst, ezért célszerű ellensúlyba helyezni az erős kegyetlen erőfeszítést. A mechanikus vágyak csendes náthaként rabolják el a figyelmet, nem mindég gyorsan, de mindég a saját győzelmébe való biztossággal – mint a római seregek mentek Karthagó ellen,ezért célszerű ellensúlyba helyezni az elefánthoz hasonló kitartó erőfeszítést.

Felhozom példának az „átiratot” – a felfogások rögzítését FV közben.

*) abbahagyok minden tevékenységet, ülök, semmit se csinálok, eltávoítom BP-t és NÉ-t

*) az egyértelműség állapota merül fel

*) az egyértelmüség állapota elhomályosodik,szétszóródik

*) beköszönt a szürkesség állapota

*) elágazódás – vagy eltávolítod a szürkeséget és visszatérsz az egyértelműséghez, vagy alárendeled magadat a szürkeségnek. Hagyjuk, hogy a szürkeség utáni mechanikus vágy ellensúlyozza a MF utáni vágyat

*) felmerül a benyomások utáni görcsös vágy, hogy „tompítsa” a szürkeséget

*) megkezdődik azon objektum utáni kutatás, melyhez a figyelem hozzáragadna

*) valamely objektum meg van és a figyelem hozzáragad

*) a szürkeség visszalép, telítettség és ehhez hasonló jelenik meg

*) egy idő múlva telítettség, fáradság, elégedetlenség, érdeklődés elvesztése köszönt be. A szürke állapot visszatér

*) a szürkeség utáni mechanikus vágy felülmúlja a MF-ra való vágyat

*) felmerül az új élmények utáni mechanikus vágy, hogy újra megpróbáld elnyomni a szürkeséget

*) a figyelmedet újra egy objektumra fordítod

*) a vágy, hogy leküzd a “szürkeség – élmények keresése – elégedetség – telítetség – fáradság” zárt köre leküzdi a vágyat, hogy továbbra is támogasd azt, a figyelem visszaterelésére erőfeszítéseket teszel – a figyelem elszakad az objektumtól, visszatér vagy “hánykolódik” a szabad állapotban vagy a megvilágosodott tényezőre (trigger-felfogás, mely asszociál a MF állapotával) irányul

*) felmerül az élmények elvesztésének sajnálata

*) eltávolítom a sajnálatot

*) szokás szerint megpróbál megjelenni és megerősödni a szürkeség

*) eltávolítom aszürkeséget

*) az élmények utáni görcsös vágy újra és újra megjelenik

*) türelmesen újra és újra folytatom a figyelem visszaterelését, tekintetlenül arra, hogy minden alkalommal felmerül az élmények utáni sajnálkozás, melyet szintén eltávolítok

*) egész sor ilyen ciklus elvégzése után erős kimerültség jelenik meg, de úgy éled meg, mint valami nagyon kellemes, egészséges kimerültséget

*) felmerül és megerősödik a megvilágosodott alap

*) felmerül a telítetség, mely szinte szétfeszíti a mellkasodat

*) a szürkeség és egyértelmüség állapotának kaleidoszkopikus válltakozása – a szürkeséget akár azonnal felválthatja a megdöbbentő mélységű élmény és frisseség, és fordítva

*) az intenziv “szétfeszítő” érzés a „megpihenés” szükségéhez vezet

*) számot adok magamnak arról, hogy a „pihenésre vágyakozás” – a mechanikus vágy, hogy visszatérj a megszokott szétszórt, szürke állapothoz, kialakul az erőfeszítés, hogy leküzd a „pihenés” utáni vágyat

és így tovább

Az élmények utáni mechanikus vágy (ÉuMV) eltávolítása annál bonyolultabb, minnél erősebb ez a vágy, az viszont annál erősebb, minnél intenzivebb és megszokottabb a szürkeség, unalom alapja , mely negativ domináns, amit sokszor nem is rögzítel. A figyelem visszaterelése a ÉuMV-ról – szélsőségesen bonyolult foglalkozás. Ez felörli minden erődet, és időnkét elkeseredett „konvulsziót” érzel és ez még egyszer bizonyítja, mennyire alapvetően vagy függő az élményektől, melyekkel igyekszel elnyomni a NA-t. A FV gyakorlatának kezdetén még az egy-két óra semmittevés (egyszerű ülés vagy kanapén fekvés) – szenvedés, a NA-pal való ütközettől szenvedett kínlódás. Ajánlom időről időre a FV-t a felfogások átírásával kisérni, mely hasonló a feljebb írtakhoz, vagyis rögzíteni mindent, ami veled történik FV közben. Ez lehetőséget ad, hogy egyértelműséget érj el a történtekről, hogy az eredményességet kisérjed figyelemmel. Összehasonlítva a jegyzeteket az érzésekkel te meglátod, hogy minden nappal a FV gyakorlata kevésbé kinlasztó lesz és hogy ezt egyre gyakrabban kiséri a MF, öröm, érdeklődés e tapasztalat iránt – a függőséget bár lassan, de leküzdöd.

A FV közben felmerülhet a magányosság éles rohama, mely elnyom törvénytelenségével, vágyakozásával, elkeseredetségével, oktalan agressziójával, stb. Ez azt jelenti, hogy ezek a NÉ összetevői a te domináns NA-oddal, és egész idő alatt mostanáig mérgeztek téged, de most megnyilvánulnak és el lehet őket távolítani. Megtagadva a ÉuMV-t, te megvonod a narkó adagolását, melyet „élménynek” nevezünk, megkezdődnek az „elvonási tünetek”, akarózik legalább egy kis adag élményt kapni, és ha teret adni ennek, kissebb halált érzel – mintha „megkönnyebülsz”, de a szürkeség és NÉ kettős erővel zúdul rád. A függőséged bevallása lehetőséget ad teljes komolysággal és határozotsággal megkezdeni a függőség eltávolítását, mely megakadályozza a MF átélését.

A FV gyakorlatának hihetlenül elhúzódik. Egyedül az erőfeszítés annyi felfedezést, megfigyelést, hippotézist, ötletet tartalmaz, amely általában nincs még néhány nap alatt se. Váratlanul kézhez kapod az élet idejének kimeríthetetlen forrását.

01-07)   A hibák közül, amit még nem néztünk át, aláhúzom a következőket:

1)                     Sokan úgy gondolják, hogy a NÉ eltávolítása lehetetlen, mert helytelen interpretációk és más jelenségek következményei. Azt feltételezik, hogy a következmények elleni harc – ugyan az, mint fájdalomcsillapítót venni be, azt vélve, hogy betegséget kezelsz, miközben mindenek előtt nem a fájdalmat, hanem a betegséget kell leküzdeni, és nem analgint, hanem antibiotikumot kell szedni. Néha még azt is mondják, hogy elegendő megváltoztatni a hozzáállásodat, és a NÉ nem jelenik meg többé. Úgy mond, ébredj rá, hogy minden Atman, és minden megváltozik. De valójában:

a)                      A NÉ eltávolításának minimális tapasztalata rámutat arra, hogy a koncepcióval való munka nem helyettesítheti az egyenes erőfeszítést a NÉ eltávolításában, amennyiben a NÉ szokása működésbe lép függetlenül attól, hogy mennyire alaposan támasztják alá a koncepciók.

b)                     A NÉ eltávolításának minimális tapasztalata rámutat, hogy ez teljességgel lehetséges és nem nehéz, és fokozatosan a szokás, hogy NÉ érez elhal, és helyett új jelenik meg – a NÉ eltávolításának és MF átélésének szokása.

c)                      Ameddig az okokon elmélkedel, a NÉ egész idő alatt él és fejlődik, új NÉ jelennek meg, tápálkozik a NA, és eredményül teljes veszteséget szenvedsz, miközben a NÉ tökéletes eltávolítása annak teljes megszünéséhez vezet.

d)                     A NÉ- nem fizikai fájdalom, és a fenti összehasonlítás hibás, mivel eszetlenül átviszi a törvényszerűséget az egyik területről a teljesen más terepre.

Hogyan különböztetjük meg az „okot” a ”következménytől”? Ha fáj a fogam, fájdalomcsillapítót veszek be, de a fájdalom egy óra múlva kiújul és erősödik. Ilyen esetben a felmerülő fájdalmat „következménynek”, a fogszuvasodást – „oknak” nevezem, és a fogszuvasodást kezelem, feltételezve, hogy az „okot” kezelem, és a fájdalom valóban megszünik. De három hónap múlva a fogszuvasodás újra felmerül, és akkor már a fogszuvasodást „következménynek” nevezem, és az „okot” abban látom, hogy nem tisztítottam a fogaimat. A dietológus még mélyebb „okot” talál a nem kiegyensúlyozott táplálkozásomban. A psichoterapeuta a nem kiegyensúlyozott táplálkozást a gyerekkori kissebbségi komlexus vagy traumák „következményének” nevezheti, és a psichoanalitikus ezt is „következménynek” nevezi, melynek „oka” – szülési trauma. A buddhisták viszont magát a szülési traumát is „következménynek” nevezik, melynek „oka” a helytelen viselkedés a múlt életben.

Ezért a fájdalom megjelenésének gyakoriságától és erősségétől függően, ugyan úgy az érdelődés erősségétől függően, én hatást gyakorolok a fájdalomra minden annak szintjén – első sorban fájdalomcsillapítót veszek be, aztán elmegyek egy fogorvoshoz, miután fogkrémet vásárolok és elkezdem tisztítani a fogaimat, diétát tartok be, elmegyek egy psichoanalitikushoz, elkezdem a mantrák olvasását.

Nézzünk meg egy másik esetet: amikor megvágom a kezemet, én fertőtlenítem a sebet (mivel hogy tapasztalatom van vagy hallottam más tapasztaláról, hogy ha nem fertőtleníteni a sebet, akkor begyulladhat), gyógyító szerrel kenem be, és ha a seb kezd begyógyulni, akkor nem térek vissza hozzá többé. Képzelj el egy olyan embert, akinek a sebe kezd gyógyulni,és ő közben ezen elmélkedik: „ nem, a seb – csak következmény, pedig megvan az oka”, és elkezdi kutatni az okát, találgatni azt, és a gyógyító szerekről is lemond, mivel csak is az „okát” akarja kezelni, és nem a „következményét”! Az ilyen viselkedést mi badarságnak tekintjük, hiszen a seb sikeresen gyógyul orvosságok használatával, akkor mire jó ez az „ok” hozzágondolása és a kezelésről való lemondás, minek következménye - elkezd fertőződni?

A NÉ eltávolításával ugyan így van. Amikor elnyomod a NÉ-t (vagyis továbbra is tapasztalod, csak elnyomod a látszatát), a NÉ és NA erősödik, ami egyértelműséghez vezet abban, hogy a NÉ elnyomása nem vezet a tőlük való megszabaduláshoz. Amikor elkezded eltávolítani a NÉ-t (vagyis a NÉ-ről „átkapcsolsz” a MF-ra, ebben a pillanatban te teljesen megszünteted a NÉ-t), akkor tapasztalatot szerzel abban, hogy a NA gyengül, a NÉ érzésének szokása szintén csökken, emellett semmilyen mellékhatás nem tapasztalható, hanem fordítva – kivánt következmények merülnek fel MF megerősödése, gyakorissága terén, akkor mihez való a “következményekről” és “okokról” való elmélkedés? Szerezd meg a saját tapasztalatodat – távolítsd el a NÉ-t és győződj meg arról, hogy alapja annak, hogy ezt a cselekményt a „kezelés következményének” tekinsd. Szerezz saját tapasztalatot arról, hogy ha nem távolítod el a NÉ-t és ehelyett az „okokon” elmélkedel, akkor a „seb el kezd fertőződni” – a NÉ felerősödnek, a hamis koncepciók megerősödnek, az örömteli vágyak egyre csökkennek, a test el kezd betegeskedni, az élet rémálommá válik. Ne higgyél el semmit szó szerint - SZEREZZ SAJÁT TAPASZTALATOT.

e)                      Összehasonlítva a NÉ eltávolításának erőfeszítésének eredményét a az okokon való elmélkedés eredményével önmagukért beszélnek.

2)                      Kerestetik valamilyen ravasz fogás, mely lehetőséget ad a NÉ eltávolításának megoldására erőfeszítések nélkül – valami olyasmi, mint egy Nagy Piros Gomb (NPG) - megnyomtad – és nincs probléma. Az ilyen NPG-kén próbálnak használni amit csak akarsz –ülés bizonyos pózba, varázslatok olvasása, éhezés, sportolás, szexelés, meditálás, elmélkedés affelől, hogy „minden egységes”, stb. – amit csak akarsz, csak nem a NÉ eltávolítása erőfeszítések által.

Ez azt jelenti, hogy ez az ember nem akarja eltávolítani a NÉ-t ( ő csak azt hiszi, hogy akarja) vagy kevésbé akarja – sokkal kevésbé a NÉ érzésénél. A NPG kutatása soha se vezet eredményhez, akár ne is reménykedj.

3)                     A NÉ sikeres eltávolítása után félelem merülhet fel attól, hogy a NÉ megint szokás szerint merül fel, és újra el kell távolítani azt, és innen a görcsös vágy, hogy belekapaszkodj az elért eredménybe a NÉ-től való szabadsággal kapcsolatban. És termékszetesen, ez a félelem elkerülhetetlenül ahhoz vezet, hogy a NÉ még hamarabb visszatér, mint ahogy ez történt volna korábban – és innen – az új NÉ.

Én azt ajánlom – ne érezz félelmet, köszöntsd szemtől szembe a NÉ-t, határozottsággal, örömmel és kitartással, nem félve, hogy újra és újra megjelennek – természetesen ez így lesz, hiszen a szokás igen nagy, és lehetőséged lesz a tökéletességig kidolgozni az eltávolítás erőfeszítésében. Ne állj át az áldozatok álláspontjára, vadász a NÉ-re, lesd ki és érezz örömet attól, hogy előtted új tapasztalat nyílik, új győzelmek és veszteségek, melyek végső eredményben elkerülhetetlenül elvezetnek a kivánt eredményhez.

4)                     Alkothatsz hamis feltételezéseket, miszerint a különböző homályosságok mennyisége nagy, és még a legegyszerűbb NÉ tökéletes eltávolításának elérése annyira sok időt vesz igénybe, hogy végül nem marad időd élni, és ameddig én az egyik homályosságot fogom tanulmányozni, a másik erősödni fog.

Ez a feltételezés minden részében hamis. Még a gyakorlat legjelentéktelenebb tapasztalata is elegendő, hogy felfedezd, a NÉ eltávolítása csak eleinte bonyolult, de fokozatosan kialakul az erőfeszítések tapasztalata, megerősödik maga a vágy, hogy eltávolítsd a NÉ-t és átéld a MF-t, és minden következő homályosság eltávolítása könnyebben és gyorsabban adódik. A haladás elérése egy homályosság eltávolításában hasonló a száll kihúzására az anyagból – egyuk helyen meghúztad, eredményül az anyag kissé szétmálott egész hosszán, vagyis a haladás mértékével egy homályossággal kapcsolatban észre veszed a megkönnyebbülést a többivel való munkád során. Ezen kivül – minnél tovább haladsz a gyakorlatban, annál gyakrabban merül fel a MF, annál érdekesebbé válik az élet, annál több a lelkesedés, öröm, kitartás és határozotság, és maga az élet ideje tízszeresére nyúlik – egy nap folyamán annyi élményed lesz, amennyi korábban nem volt egy hónap alatt.

Úgy hiszem, hogy két évnyi intenziv és őszinte gyakorlattal el lehet érni a NÉ tökéletes eltávolítását és a folyamatos megvilágosodott alapot.

5)                     Ha szeretnél kizárni, megkerülni bizonyos gyakorlatokat, (például, nem szórni szét a koncepciókat vagy nem fejleszteni a szexuálisságot, vagy nem távolítani el a NÉ, stb.), ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a homályosságod annyira erős, hogy előre megadod magad. Ha haladást akarsz elérni a EÚGy-ban, neked, természetesen, szükséges kiválasztani a folyó tevékenység irányát az örömteli vággyal összhangban, és nem azon koncepcióból, hogy „mindent fejleszteni kell”, de ha erős visszataszítást érzel a gyakorlat ezen területen, félelmet érzel ezen terület gondolatától, akkor ez azt jelenti, hogy ezen a területen erős homályosságot érzel. Számolj el magadnak ebben, távolítsd el a félelmet és negativ hozzáállást, kapjál el minden örömpillanatot a gondolattól, hogy ezt a nehézséget is meg lehet oldani, hogy ez csak az őszintességed erején és a MF-ra való törekvéseden múlik.

6)                     Van egy ilyen nézőpont: ha tajgában szemtől szembe találkozol a medvével, a félelem hamarabb tör rád, mintsem hogy gondolat vagy érzelem jelenik meg, ebben a pillanatban megváltozik a tested kémiája – adrenalin lökődik ki, és mivel ez természetes reakciója a testednek, nem az elborult elmédnek, akkor lehet-e elkerülni az ilyen reakciót, és szükséges-e egyáltalán ezt elkerülni?”

Amikor te a medvét az állatkertben látod, a félelem valamiért nem merül fel,hanem magasztosságot, szépérzést, szimpátiát érzel, és ez bizonyítja, hogy a félelem nem a medve látványától van, hanem attól, hogy egy gondolatlánc futott át, amit nem érkeztél rögzíteni: „ a vadon élő medve – a szabadban – veszélyes”, és éppen hogy emiatt merültek fel a NÉ és a vele összefüggő kellemetlen érzések a testedben. Ugyan ez a példa bizonyítja, hogy nem a testedben végigmenő kémiai változások vezetnek elkerülhetetlenül a NÉ-hez, hanem ellenkezőleg – a NÉ vezetnek elkerülhetetlenül a testedben végigmenő kémiai változásokhoz, amiről én már beszéltem, amikor azt állítottam, hogy bármikyen betegség, elgyengülés, rossz közérzet – a NÉ következménye. És temészetesen, a szokást, hogy megijedj a medvével való találkozástól a természetben, ugyan úgy el lehet távolítani, ami egyuttal lehetőséget ad gyorsabban és egyértelműbben gondolkodni és reagálni a veszélyre, ha egyáltalán van ilyen.

7)                     A NÉ eltávolításának alapvető nehézsége nem a szokás leküzdésében van, ahogy ez tünhet, hanem abban, hogy gyakorló nem kellően őszinte, és nem veszi észre vagy nem akarja észre venni, hogy valójában nincs meg benne a vágy a NÉ eltávolítására, és a NÉ egyenes eltávolítása helyett valamilyen kerülőutat keres, hogy a MF is átélje, és a NÉ se távolítsa el. Az ilyen gyakorló emlékeztet a hattyúra, rákra és csukára, ezért az erőfeszítések hatástalannak bizonyulnak. Általában a nem őszinte gyakorló elmélkedni akar a NÉ-ről, és nem eltávolítani azokat. Ő képes órákon keresztül beszélni a problémáiról, nap nap után feltenni a kérdést „és mégis hogyan távolítsam el a NÉ-t”, „miért merültek fel egyáltalán ezek”, kimagyarázkodva, hogy nem tudja megkülönböztetni – milyen NÉ-t éréz az adott pillanatban, bár a NÉ megkülönböztetése nem kötelező feltétele az eltávolításnak – lehet így egészében eltávolítani ezt a „ronda állapotot”. Amikor van NÉ – semmire se gondolni, mivel ez nem vezet a NÉ eltávolításához, és a gondolkozás se lehet tiszta, mivel a NÉ-től tompaság, képtelenség a következetességre és az alkotói gondolkodásra merülnek fel. Elébb eltávolítani a NÉ-t, és csak azután gondolkodni, ha még akarózik, - ez eredményes pozició.

8)                     Szélesen elterjedt az a tévhit, miszerint, hogy megszüntesd a NÉ-t, fogad el őket olyanoknak amilyenek, kérdezd meg magadtól „ki tapasztalja őket?”, lazíts, hagyd abba a kivántakra és nemkivántakra való felosztást, és ők maguktól szertefoszlanak.

Az ilyen hozzáállás – kimagyarázása a NÉ utáni vágynak, az önámítás és mások ámításának eszköze. Ez a hozzáállás különösen elterjedt az „ezoterikusok” körében, vagyis olyan embereknél, akik hatással akarnak lenni másokra mélyértelmű beszédükkel és fontoskodó kinézetükkel, elismert „tanítókká” akarnak vállni, de egyáltalán nem akarják megszüntetni a NÉ-t. Hiszen, ha elfedni a NÉ-t majd hogy nem lehetetlen – a megfigyelőképpességgel rendelkező ember számára jól látható az arckifejezésedből, hangviteledből, viselkedésedből, ezért az „ezoterikus” azt mondja: „ én most nem csak hogy érzem a NÉ-t, hanem megfigyelem, én nem azonosulok velük, ezeknek nincs hatalmuk felettem”. Valójában ez egyszerű zsonglőrözés a szavakkal – Ha ebben a pillanatban van NÉ, akkor nincs semmilyen módja „nem azonosulni” vele, mivel az „ember” – a felfogások halmaza valójában, és ha ebben a halmazban van NÉ, akkor ebben a pillanatban az emberré azonosul, aki NÉ érez, és semmiféle szójáték ezen nem változtat. Ha az ember nem kezdi azonnal, ahogy megjelenik eltávolítani a NÉ-t, ez azt jelenti, hogy tovább akarja őket tapasztalni, és a helyzete teljesen kilátástalanná válik, ha nem őszinte, nem ad számot magának, hogy a NÉ sokkal erősebb. Az ilyen ember hogyan „tanítson” valakit, ha maga sem őszinte, ha érezni akarja a NÉ-t, becsapva magát és másokat okoskodó beszédeivel?

Ameddig „elfogadsz mindent, ahogy van”, „megfigyelve és nem azonosulva”, a NÉ tapasztaló szokás csak erősödni fog.

 

A civilizáció fejlődésének folyamán, visszafordíthatlanul nő az olyan emberek száma, akik jobban törekednek a létrehozásra és összegyűjtésre, mint a rombolásra vagy bágyadfolyású kihülésre (a kivételek e szabály alól ismertek a hírekből). De a kérdés a választásban van – mit gyűjteni/létrehozni/tökéletesíteni, mivel mai napig e téren érthetetlenség uralkodik, és amikor az ember választ, nem az öröm, hanem a sztereotipus, hamis koncepció irányítja.

a)                      Gazdagság felhalmozása. Mennyire van szüksége az embernek, hogy megszerezzen mindent, ami elégedetséget okoz? Hát egy millió dollár nem elegendő? Beleszámítva azt, hogy a pénzt bele lehet fektetni egy konzervatív bankba és a százalékhozamból élni – teljesen elegendő még kissebb összeg is. Az USA-ban jelenleg több, mint egy millió ember rendelkezik több, mint egy millió dolláros vagyonnal. Hát abbahagyták ők a bizneszüket teret adva másoknak a kereskedelemre, és élvezik az életet? Semmi hasonló nem történik. Ők továbbra is a 24-ből 10 órát arra szentelnek, hogy megkeressenek még egy milliót, azután még és még. Ez függőség, és nem felhalmozás. Paradox az, hogy nincs idejük az élvezésre – ők maradandó idejüket mókuskerékbe élik le. És hány ember szenteli ennek az egész életét, de úgy semmi jelenrőst sem keresve meg?

b)                      Dolgok felhalmozása. A dolgok eltörnek, elromolhatnak vagy ellopják öket és nagyon gyorsan kimennek a divatból, és mindez a felhalmazó életét rémálommá változtatja. És láthatólag – ha van autód, ami 1-5 éve jól működik, és még 10-ig fog, minek vennél újat? Hogy a kényelem kis növekedését megkapd, mintha ez annyira szükséges, hogy mintha ez legalább egy kicsit boldogabbá tesz? Ha megerőltetni magad és több pénz szerezni, lehet szebb autót venni (vagy hétvégi házat, bútort – ki min kattant be). És ezután, ha még több pénzt szerezni, lehet még akár egy nagyon korszerű modellt venni. És lehet sok mindent egyszerre megvenni hitelbe – aztán 30 évig törleszteni azt...Akkor ez nem függőség? Hát ezeknek a dolgoknak a megvásárlása boldoggá tett valakit? Nézd meg drága autók tulajdonosainak arckifejezését, és minden világos lesz – arcukat ugyan úgy eltorzítja a szenvedés, NÉ, mint a többi emberét, de lehet még jobban. Az emberek elfelejtették, hogy a dolgok az embert szolgalhatjá, és a dolgok szolgáivá váltak.

c)                      Oktatás megszerzése. Az ember néhány évet arra áldoz, hogy megszerezzen egy soron következő diplomát, ami leggyakrabban nem ad neki semmilyen előnyt se az emberekkel való kommunikációban, se a munkában, és annál inkább az örömszerzésben. A fontosnak érző önérzet, természetesen, növekszik, de ez még védtelenebbé, a sértődékenységre hajlamosabbá, önsajnálkozóbbá, képtelenebbé a kitárulásra, szimpátiára, az örömteli vágyak követésére, tesz. A fejedet teletömöd végtelen mennyiségű szeméttel, miután büszkén megkapod a diplomádat, ami arról tanuskodik, hogy a fejedben még egy szemétlerakodó jelent meg, a kezed és lábod még egy sor dolgot tanult meg csinálni, amit kétséges, hogy valaha is használni fogsz. Az információ elfelejtődik, a jártasság fenntartása gyakorlatot igényel, és eredményül az elégedetséget az életedben el is felejtheted. A falra kiakasztott a felső végzetségről szóló diplomák, az ejtőernyős/búvár/vitorlázó/turista bizonyítványok csak emlékeztetnek arra,hogy a jártosságod minden nappal gyengül, és az eltöltött idő és elköltött pénz porrá válik, és azonnal urat vesz rajtad az unalom, szürkeség, más NÉ, és egyáltalán nincsenek örömteli vágyak.

d)                     Gyerekek és unokák. Ez egy igazán feneketlen hordó, amelybe több milliárd ember beleönti a saját életét. „Én a gyermekeknek élek” – hallottál ilyet? Minden lépten. A nő gyereket szül, miután már nincs szüksége örömteli vágyak keresésére – neki ehhez semmi köze, neki most millió „kell”, „köteles”, „értelme van” és más efféle van. Ezer gond, nincs ideje többé semmire, többek közt arra, hogy megértse, hogy ez az egész „élni a gyerekekért” – csak narkó, melyet a mámorig adagolsz magadnak. Érdemes-e arról beszélni, hogy a gyerekek abszolut nem akarják, hogy a szüleik „értük éljenek”, amivel szótlan állatokká, mely nem rendelkezik szabad idővel és szabad választási lehetőséggel, egy dologgá, rabszolgává változtatják őket – ők megakarnak szabadulni az állandó gondoskodástól, ami gyakran viseli a primitiv és durva fizikai és psichológiai erőszak tulajdonságát. És minnél inkább él az ember „a gyerekeknek”, annál inkább nő a függősége a „neveléstől”. És ha a nevelés „sikeresen” zajlott, akkor egy mechanizmus,ami szófogadó és halott, nő fel, és most ők vagy unatkoznak és veszekednek az egész családdal, vagy átviszik függőségüket az unokákra, és ha a nevelés „sikertelenül” zajlott, akkor a gyerekek a szüleiket melegebb éghajlatra köldik és a NÉ újult erővel lép fel.

Fel lehet hozni számtalan hasonló példát, és mindegyiküket egységessé teszi egy dolog – az ember hibásan kiválassza felhalmozásának tárgyát, és mint a folyamat közben, mint eredményül, erősödő NÉ-t érzést és növekvő függőséget az élményektől kap, melyek a felhalmozottak megőrzésében és hasznosságában való bizonytalanságból nő, az érzésből, hogy értelmetlenül élte le élet. A törött vályu mellett marad, és vagy végezetül hirtelen leépül, vagy kénytelen ámítani magát a tudvalévően hamis önbizonygatással abban, hogy nem üresen múlt el, és egyre újabb halmozni való tárgyat keresni, teljes erővel szemet hunyva a képtelenségre, hogy az életét boldogabbá tegye.

Evvel ellentétben, az EÚGy az ember kezébe adja felhalmozásának tárgyát – a megvilágosodott felfogást, mely saját maga része - vagyis nem az, ami „neki van”, hanem ami ő maga. Ahhoz felfedezd a MF világát, nincs szükség semmire, kivéve, hogy élj. A felhalmozott „tulajdont” nem lehet elvenni, nem avul el, nem záposodik és nem kell portalanitani. Ez egy kizárólagos, egyedi lehetőség arra, hogy az ember kijusson a zsákutcából, amelyikben több ezer éve él.

01-08)   Olyan mértékben, ahogy az erős NÉ eltálítódnak, feltárul egy egész raj „apró” NÉ, amelyeket, ahogy kiderül, te állandóan tapasztaltál, de nem vetted észre a nagyobbak miatt. Ez a felfedezés a MF-ra való vágy eredménye, vagy azon okok keresése miatt, hogy tekintetlenül arra, hogy mintha tökéletesen eltávolítod az összes NÉ-t, a MF ugyan úgy gyenge és ritka jelenség. Ilyen esetben „megvastagítást„ lehet végezni – az , amit te korábban „3” vagy „4” intenzivitásunak jelöltél, most „10” erősségünek jelölsz, és így az „apró” NÉ, amiket te korábban még csak nem is rögzítettél, most észrevehető intenzivitású jegyet kapnak, elkezdenek megnyilvánulni és kiküszöbölödni. A NÉ, amelyek a régi skála szerint „3”-tól „10”-ig osztályozódtak, most „skálán túlinak” jelölődnek.

Rendez „nekifutásokat” a totális ellenőrzés elvégzésére és igyekezz rögzíteni még a legjelentéktelenebb kitöréseit a NÉ-nek, még azokat is, amelyekben nem voltál teljesen biztos – NÉ volt vagy nem. És eredményként kiderül, hogy fél óra folyamán, mint korábban számoltad, te nem öt-hat NÉ-t, hanem 50-t, 100-t tapasztalsz! Ezek nagyon jelentéktéleneknek tünnek, de amikor kezded tökéletesen eltávolítani őket, felmerül a MF gyakoriságának és intenzivitásánakhirtelen feltörése. Ilyenkor egyértelművé válik, hogy az „apró” NÉ – egyáltalán nem apró, ha egyszer ennyire bénító hatással van a MF-ra, és eltávolításuk a MF hirtelen erősödéséhez vezet.

A minőségesen elvégzett vastagítás mindig ahhoz vezet, hogy ott, ahol korábban bizonyos mennyiségű NÉ-t rögzítettél, most tíszer többet fedezel fel.

A vastagítás gyakorlat elvégzése időszakában azt ajánlom, hogy a napodat ötperces szakaszokra oszd és rögzítsd a NÉ mennyiségét (és távolítsd el őket, természetesen). Minnél sürűbben töltöd be a napodat ilyen 5-perces beugrókkal, annál sikeresebb lesz a sűrűsítés. Ha több órán keresztül foglalkozni evvel naponta, akkor néhány napon belül kialakul a kivánt szokás, észrevenni és eltávolítani az “apró” NÉ-t.

A mikro-NÉ eltávolítása technikailag nagyon egyszerű, de szükség van magas szintű figyelmességre – ezek annyira csekélyek, alig észrevehetők, annyira nehéz beállítani magad az eltávolításukra. Figyelmen kivül hagyni őket – veszélyes és pusztító. Veszélyes, mert egyik a másik után jelenik meg, és táplálják a NA-t és blokkolják a MF-t. Pusztító, mert a mikro-NÉ tökéletes eltávolítása a MF intenzivitásának és időtartamának hirtelen növekedéséhez vezet.

Avval a mértékkel, ahogy a NÉ térfogata csökken, és a MF térfogata növekszik, megjelenik és egyre erősödik a „hosszú nap benyomása”. Te egy nap annyit élsz át, amennyit te egy hét, két hét, egy hónap alatt éltél át korábban. Különösen észrevehető a napló jegyzeteinek összehasonlításánál – ha összehasonlítod a mennyiséget és felfedezések jelentőségét. Végül csak emiatt az élet reális időtartama tízszeresére növekszik.

01-09)   Gyakran van úgy, hogy az ember nem rögzíti se a MF-t, se a NÉ-t – „semmi-se-történik”. Ez azt jelenti, hogy most NA van, mivel abban a pillanatban, amikor nincs NA és NÉ, azon nyomban MF van. Ezt a NA-t úgy is nevezzük: „semmi-se-történik” („SST”). Ha a SST gyenge intenzivitású, gyakran jelenik meg a PÉ kitörése, akkor ezt a NA-t „világosszürke állapotnak” (”VszÁ”) nevezzük. A felfogások hármas fogata: elégedetség, SST és VSzÁ .

Avval a mértékkel, ahogy az erős és gyakori NÉ-t eltávolítása a befejező szakaszhoz jut, a SST és VszÁ problémája teljes magassággal áll eléd, mivel hogy teljesen összeférhetetlenek a MF-sal. A megszenvedett embernek, akibe éveken keresztül költöztek a NÉ, aki a SST-t és a VszÁ-t a szenvedésektől való menedéknek tekintette, nagyon nehéz rólik lemondani. Néha az ember fejestől „merül” ebbe az állapotba, ameddig nem lesz hányingere, ameddig meg nem jelenik a MF-ra való fényes vágy, de még ezután is a SST és VszÁ utáni vágyakozás szokását leküzdeni nem egyszerű feladat.

A SST és VSzÁ alapján a PÉ utáni vágy jelenik meg, melyet gyakran nevezünk „élményekre vágyódás” (ÉV”). A ÉV fogalma tartalmazza az azon dolgokra való vágyódást, melyek segítségével az ember a PÉ-re számít – könyv olvasása, film nézése, beszélgetés, néha pedig „ a gépies gyakorlat”, vagyis a gyakorlat immitálása, utánozva a külső alakjait (az immitálás leggyakoribb formája – üres beszéd a gyakorlatról).

Hogy leküzd a SST-t, VSzÁ-t és ÉV-t ajánlom, hogy maximálisan használd a formális gyakorlatokat – a vágy megnyilvánulását (átélni a MF-t) fennhangon, a MF világrahozatala, érzelmi csiszolás, stb. A formális gyakorlat hatásos lesz, ha nem kevesebb 1000 cselekményét hajtani végre, részenként optimálisan 20-50-100 cselekményt, minden részt a MF szabad keresésével, a MF „kihallgatásával” fejezni be.